Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 4. Tokaj és környéke (Miskolc, 1992)

Az oromzatos utcai homlokzaton két egyenes záródású ablak, könyöklőpárkányos kőkereteinek szemöldökén copf füzérdísz. A három kváderes vakolatlizéna és az oromfalat keretező vakolatfríz századfordulós eredetű. Az orommezőben félköríves záródású szoborfülke, két oldalán hasonló alakú, de kisebb szellőzőnyűásokkal. Az udvari homlokzaton egy füzérdíszes kőkeretű ablak és ezzel egykorú kőkeretes-felülvilágítós bejárati ajtó. Az épületben a helyi tanács tájházat rendezett be, mely a hajdani, de hagyományait ma is őrző német telepes falu népi kultúráját reprezentálja. Cs.M. SZERENCSI VÁR SZERENCS M Rákóczi u. 96. Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs falut és bencés apátságát - utóbbinak topográfiai helyzete nem teljesen tisztázott - 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát, felhasználva az apátság román és gótikus kőanyagának egy részét. A kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal és fallal erődített palota késő középkori udvarház formára utal. Kőkeretes ajtók, ablakok, külső bádogkorlátos lépcsők díszítették. Némethy halála (1565) után különböző birtokosok kezén volt hosszabb-rövidebb ideig a vár, majd 1580-ban, zálogbirtokként Rákóczi Zsigmondnak adta a Szepesi Kamara. Az új birtokos még azon évben építkezni kezdett. Ezzel egy 15 esztendeig tartó építkezés-sor vette kezdetét. Három építkezési fázist lehetett elkülöníteni a mai épületegyüttesben. A korai építkezésen nem nyúlnak a Némethy-féle palotához, csupán annak övezőfala vonalán többszintes palotaszárnyakkal körített belső udvart alakítanak ki. A későbbi építkezések során kelet felé újabb két traktussal, dél felé pedig bástyás külső várral bővítették a várat. Utóbbi építkezések alkalmával kicserélték a Némethy-féle kőkereteket, kandallókat. Díszes, lábakon álló kályhákat állítottak, újjáépítették a bábos külső lépcsőt, tornácot. Rákóczi Zsigmond halálával lezárult Szerencs várának fényes korszaka. Fiai Sárospatakon építkeztek, a vár rezidencia-szerepe megszűnt. A harmincéves háború során 1644ben császári kézre került vár kemény ostrom után jutott vissza I. Rákóczi György fejedelem kezére. A város felőli ágyúzás miatt a nyugati fal felső része leomlott, megrongálódott a vár. A helyreállítás során lebontották a nyugati tornyot. Az épület összes kő ablak- és ajtókeretét kiszedték helyéről és fa ácstokos-szerkezeteket raktak helyükre, illetve kissé eltolva és magasítva újabb ablakokat készítettek. A földszint addig sík födémes szobáit beboltozták, az emeletekre csaposgerenda födém került. A falakat az udvar felőli és a déli oldalon mintegy 1,5 méterrel magasították - jobbára ide építve be a kiszedett re-