Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 3. Sajó völgye - Ózd környéke (Miskolc, 1992)

REFORMÁTUS TEMPLOM SAJÓKAZA M Rákóczi u. RADVÁNSZKY KASTÉLY SAJÓKAZA MJ Ady Endre u. 2. Hajója és tornya román stílusú, feltehetően a 12. század második feléből, szentélye 15. századi, gótikus. Déli előtere 1794-ben készült, a tornyot 1790-ben és 1853-ban magasították. A keletéit templom hajója téglalap alaprajzú, támpilléres szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. Tornya a nyugati homlokzat előtt áll, első emeletén elöl körablak, két oldalán egyes, második és harmadik emeletén lizénák közötti tükörben kettős és hármas ikerablakok, valamennyi román kori. Az ikerablakok könyöklői f űrészfogas, illetve cikcakkos, alatta a homlokzatokat téglafrízek díszítik. A félkör záródású ablakokkal megnyitott legfelső emeleten a sisak 1853-ban épült. Á torony eredetileg ívekkel megnyitott földszintjén csakúgy, mint a csehsüvegboltozatos cinteremben lépcsős, illetve hengertagos bélletű, román kori kapuk vezetnek a hajóba. A hajó és a szentély középkori ablakai jelenleg még feltáratlanok, csak a nyugati homlokzaton látható a toronytól kétoldalt egy-egy román kori karzatablak. A templom belseje vakolt sík mennyezetes. A hajót és a szentélyt csúcsíves, elszedett diadalív kapcsolja össze. A szentély egykori boltozatából megmaradtak a pajzzsal díszített bordaindítások. A hajó nyugati végén a püléren és íveken nyugvó karzat román kori karzat helyén 1794-ben készült. A középkori kegyúri karzat a torony első emeletén helyezkedett el. A szentélyben fa orgonakarzat. A templom egykori, 1500 körül vörösmárványból faragott reneszánsz pasztofóriumát a Herman Ottó Múzeumban őrzik. A templom körül körítőfal húzódik, feltehetően a középkori temető íves cinteremfalának nyomvonalán. A.A. Klasszicista, 1830., barokk előzményekkel. Bővítették 1860-ban, később eklektikus stílusban építették át. A faluban 1718-ban egyszerű urasági építményt, 1751 -ben már egy castellum romjait és a „domus residentiális Radvánszkiane"-t említik. A Radvánszky családot 1756-ban iktatták Kaza birtokába. Kertben szabadon álló, téglalap alaprajzú, toldalékkal bővített, egyemeletes, alápincézett épület. Főhomlokzata eredetileg szimmetrikus volt, 4-4 ablakos szakaszok között 3 tengelyes, kiskiülésű, erkélyes középrizalittal. A kastély nyugati végéhez 1860-ban hozzáépített szárny erőteljesen előrelépő vége kétablakos résszel egészíti ki főhomlokzatát. A háromtengelyes középrizalit fölött oromzat, mezőjében kettős címerpajzs. Az első emelet magasságában konzolokon nyugvó vasrácsos erkély. A homlokzatokat osztópárkány és könyöklő, a sarkoknál pilaszterek tagolják, közöttük szemöldökpárkányos ablakkeretelések, a középrizalitban és a toldalékon a szemöldök fölött oromzatok, az ablakok alatt az osztó és könyöklőpárkány között stukkódíszes köténymezők díszítik. A domboldalba épített kastély a másik oldalon földszintes, középrészén ötárkádos tornáccal, lépcsőfeljáróval. Boltozatos helyiségek, a közép-