Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Mád társadalma

XVIII. századi Mádot - jellemezve, mind gazdálkodását, mind társadalmát találóan rajzolta meg. Soraiból olyan plasztikus képet nyerhetünk, amely - állapíthatjuk meg - Mádra e század elejéig érvényes lehetett. Egy hegyaljai mezőváros szemléletes képe bontakozik ki. Ha ehhez hozzáveszünk néhány statisztikai adatsort a századforduló tájáról, akkor előttünk áll Mád tanulmányozandó társadalma a maga sokrétűségében. Mád népességének vallási megosztottsága Év római kat. görög kat. ortodox református evangélikus izraelita összesen 1881 1696 38 778 57 882 3471 %-ban 48,8 1,0 22,4 1,6 25,4 100 1910 2070 76 50 823 729 3750 %-ban 55,2 2,0 1,3 21,9 19,0 100 Mád népességének etnikai megosztottsága Év összes magyar német tót oláh rutén más 1881 3471 3046 137 164 1 2 22 %-ban 100,0 87,7 3,9 4,7 0,6 1910 3750 3 ' 2 1 9 %-ban 100,0 99,6 A fenti két táblázatunk adatsorai egyrészről a hagyományos (népi) kultúra szempontjából igen fontos felekezeti megosztottságot, másrészről az úgyszintén meghatározó jelentőségű etnikai összetételt jól szemléltetik. Megállapíthatjuk, hogy Mád mezővárosában (!) a domináns vallás a római katolikus (48,8%-ról 55,2%ra emelkedett három évtized alatt) volt; mellette a protestáns felekezet (22,4%-ról 21,9%-ra csökkent), illetve a zsidó vallás hívei (25,4%-ról 19,0%-ra csökkent) részesedése számottevő volt. Ha kis mértékű volt is a római katolikus felekezet erősödése, mégis a tanulmányozott korszakban tendenciaként hatott. Etnikai vónat95