Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Erdész Sándor: Szüreti népszokások kialakulása a hegyaljai mezővárosokban

Tudnunk kell, hogy Tokajban sem kapás-, sem ipartársulati szüreti felvonulásokat nem tartottak, egyedül csak a koszorúvitelt ismerték. Ezért 1932-ben a Tokajban szervezett szüreti hétre már Olaszliszka, Mád és Erdőbénye kapástársulati tagjait is meghívták, hogy a szüreti felvonulást megrendezhessék. Az első „Tokaji Szüreti Hét" 1932. október 16-án kezdődött, de nemcsak Tokajban, hanem Tállyán, Mádon és Tarcalon is. Nagyszabású, az egész országra kiterjedő propagandát fejtettek ki. Az említett községekben fogadó, elszállásoló, étkeztetési, vigalmi, borkiállítási és borvásári bizottságokat szerveztek, az állomásokat nemzetiszínű drapériákkal díszítették. Mindenütt a sátrak százait állították fel, mivel harmincezer látogatót vártak. A nagy előkészület ellenére a „Tokaji Szüreti Hét" csak Tokajban folyt az előzetesen megállapított program szerint, a többi községekben meg sem tarthatták. Ennek oka egyrészt az egész napon át tartó eső, másrészt az érdeklődés hiánya volt. A vendégek jóformán csak Tokajba mentek, mivel - egy tarcali adatközlőm szerint - „azt hitték, hogy ott van a világ közepe!" A lacikonyhások alaposan ráfizettek a Tokaji Szüreti Hétre. 1933. október 8-án újra megrendezték a Tokaji Szüreti Hetet, de már csak Tokajban és Sárospatakon. Előtte Tokaj-Hegyalján és környékén, még Nyíregyházán is tokaji lovaslegények hívogatták a közönséget. A két városban mintegy húszezer főnyi közönség vett részt a szüreti ünnepségeken. A következő években, egészen 1939ig újra és újra megrendezték, de évről évre csökkent az érdeklődés. Tolcsva: Az itteni szüreti népszokásoknak nincs nagy múltjuk. Az első szüreti felvonulást Fodor Boldizsár rendezte meg 1924-ben. Fodor asztalossegédként került a Felvidékre, ahol Merény községben, az ottani fatelepen dolgozott. Ott látta a szüreti felvonulásokat, és hazatérése után néhányszor idehaza is megrendezte. A felvonuló „maskurások" között szamarakon és kerékpárokon ülő „bohócok", egérfogót áruló „drótostót", „Zoro és Huru" szerepeltek. Farsangi felvonulásokat és bálokat Tolcsván nem rendeztek. Az Adriányi uradalomban szüret befejezésekor egy faládába ültetett szőlőtőkét díszítettek fel. Nótaszóval a tulajdonos udvarára vonultak és szüreti verssel köszöntötték a gazdát. A férfiak bort, a lányok és asszonyok ajándékokat kaptak, majd reggelig tartott a bál. A volt királyi szőlőben a munkások saját költségükön tartották meg a végzést. 92