Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Erdész Sándor: Szüreti népszokások kialakulása a hegyaljai mezővárosokban

A szüreti koszorú vitel szokása Hegyalján is több évszázadra nyúlik vissza. Azonban a XIX. század végi filoxera-vész ezt a népszokást is kipusztította. A szőlőfelújítások után ezt az ünnepséget a nagybirtokosok már nem tartották szükségesnek. Viszont a századfordulón lezajlódó agrárszocialista mozgalmak miatt feladattá vált a parasztság „lecsendesítése". Ennek érdekében az akkori földművelésügyi miniszter (Darányi Ignác) 1901 júniusában és augusztusában egy-egy körlevelet bocsátott ki, amelyekben az aratási, illetve a szüreti népszokások felújítását kérte a nagybirtokosoktól. E körlevélre hivatkozva 1901-ben Hegyalján is egyre-másra tartottak „végzés"-t, illetve szüreti koszorúvitelt. A továbbiakban három társulatról szólnék, amelyeknek jelentős szerepük volt a hegyaljai mezővárosok szüreti ünnepségeinek megrendezésében. A hegyaljai szőlőmunkások, kisebb szőlősgazdák a XVIII. század folyamán alakítgattak szőlőműves társulatokat. E társulatokat általában a református egyházak szervezték. Az elnevezés nem volt egységes, néhol ezt szőlőműves társaságnak, vagy kapáscéhnek, vagy kapástársulatnak nevezték. A társulatba tömörült szőlőmunkások - attól függetlenül, hogy az év folyamán nagybirtokosoknál dolgoztak-e vagy sem - évenként egyszer maguk is megrendezték a „Bacchus ünnep"-üket. Ez a társulati felvonulás, egészen más, mint a fentebb említett koszorúvitel. A Bacchus ünnep a filoxera-vész előtt mindig farsangi ünnep volt. Bacchus ünnepet csak Erdőbénye, Mád és Olaszliszka szőlőműves társulatai tartottak, de kapásfelvonulásokat Sárospatakon is rendeztek. Fáklyástársulat minden hegyaljai mezővárosban volt, felvonulásokat azonban csak Tállyán, Mádon, Tolcsván, Tarcalon és Bodrogolasziban rendeztek. A fáklyástársulat mindennütt a római katolikus egyház égisze alatt működött. A felvonulás után fáklyásbált (Tállyán faggyúsbált) tartottak, s a jövedelmet egyházi célokra fordították. A fáklyástársulat elsősorban farsangkor, de év közben is rendezett fáklyásfelvonulást. E társulatok seholsem voltak hosszú életűek, Mád kivételével az 1920-as években sorra megszűntek. Valószínűleg azért, mert más társulatoknál a jövedelmet a tagság maga költötte el. Adatközlőim szerint a fáklyástársulat Mádon azért maradt meg továbbra is, mert vállalni tudta a „püspökfogadó küldöttség" szerepét.