Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

László Tamás: Mád történeti városszerkezete

9. ábra. A Rákóczi út környezete Rákóczi út, József Attila, Batthyány utca házait. Piacból is feltehetően több volt, árucikkek szerinti elkülönülésben, ezek pontosabb helyét további kutatásokkal kellene meghatározni (9. ábra). Mád népessége a XVI. századi kb. 800 főről a XVIII. század végéig több mint megnégyszereződött. Alig több mint két évszázad rendkívül expanzív népességnövekedése országos viszonylatban is páratlan. A XVIII. századi csúcspont után a népesség létszáma stagnált, illetve enyhén csökkent. A történeti városszerkezet nagyban-egészében - a fő szerkezeti egységeket tekintve - a XVIIIXIX. század fordulójára kialakult. Ezután beillesztések, helybeni átépítések, telekosztódások, épületbővítések, új igényekre új épületek építése - pl. bank - történt csak - sűrűsödött a település -, de a városszerkezet gyakorlatilag nem változott. A völgy keleti oldalának úthálózata bonyolult, izgalmas válasz a domboldal esésviszonyaira. Tisztán esésvonalban, ill. rétegvonalban futó útszakasz szinte nem található. A folyamatos nevű utcák is valójában csomóponttól csomópontig tartó szakaszok csupán. Ebből adódik, hogy szinte csak tereket találunk, ill. térszituációkat ezen a szakaszon. A terület tömbjei szigetek a közterületben - ebből adódik a sok ütközőpont, hatásos épület, tömör kerítés nyomvonal. Egy-egy csomópontban többféle saroképület torlódik össze. Ez erősíti a kommunikációs kapcsolatokat. A szigetszerű szerveződés a maga amorf formáival további bővítést és összekapcsolást tett lehetővé. Az előzőekben vázolt sokféle együttes sok és bonyolult szálakkal ötvöződik egy egységbe. A sokféleséget településmetszetben kívánjuk érzékeltetni (10. ábra). 83