Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

László Tamás: Mád történeti városszerkezete

7. ábra. A felekezeti elkülönülés Mádon (sémavázlat) zetében a völgy keleti oldalán, a reformátusok vegyesen, de túlnyomórészt a református templom előtti tértől északra eső két völgy körzetében, a kisebb létszámú - bár a XIX. század első felében már 800 főt számláló - zsidóság pedig a zsinagóga és hitközségi épület és a Rákóczi úttól délre eső területen települtek (7. ábra). A Rákóczi út kialakítása és körzetének beépítése több tényezőtől függött. Meg kellett oldani a műszaki-vízrajzi problémát a beépítés biztonságához, és szerencsésen egybeesett a mezővárosi jogok kiszélesedésével - piac-, kocsmatartás-, bormérési stb. jogokkal. A Fürdőskúti és Máj patak vízjárásának stabilizálása érdekében a településtől északra és délre egy-egy vízimalom, sőt esetleg malomsor létesült. Köztudomású, hogy a vízimalmok a maguk tározó- és zsiliprendszerével a vízjárás stabilizálására is jótékony hatást tudtak gyakorolni. A felső malom az őszhegyi malom, az alsó pedig a Malomsor, a mai Somogyi Béla út környékén. Ma a mádi patakok vízjárása egyenetlen, a korábbi stabil, a malmok által állandósított vízrendszer a molnárkodás felhagyásával felborult, és a víz-csatorna 6 81