Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

László Tamás: Mád történeti városszerkezete

5. ábra. A zsidó kultikus és közösségi együttes sággal szabad beépíteni, mert különben ez az összhatás megszűnik vagy legalábbis csorbul (4. ábra). A reformáció idején az egész település református hitre tért. Ezért ekkor új templom építésére nem volt szükség. A reformátusok a katolikusok templomát elfoglalták, ahonnan Széchenyi György kalocsai érsek 1670-ben karhatalommal tétette ki a református prédikátort. A reformátusok intézményrendszere a XVIIIXIX. század fordulójára szerveződött újjá. Kiépült iskolájuk, ispotályt is létesítettek, templomuk viszonylag későn, de erős közösségre utaló méretben létesült a XIX. század első harmadában. Igazán értékes, és a másik kettővel hasonlóan erős hatású „kultikus hely" csak egy maradt: a szinte görög kultuszhelyek hangulatát idéző két patak összefolyása körül kialakult térrendszer feletti, ekkor még be nem épített domboldal. A templom e különleges domborzati viszonyú és vízjárási találkozóhely fölé „guggol", mintegy megszentelve azt (5. ábra). A két templom és az imaház völgybeni 79