Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)
László Tamás: Mád történeti városszerkezete
A történeti település hossza a patak mentén mérve, szintén 6-800 m. A két, szemközti domboldalban a legmagasabban fekvő beépítés közötti távolság átlagosan 300 m. A település hossztengelye és a főutak iránya természetes módon a patakmederrel párhuzamos, hiszen itt a patak nem átkelőhely, hanem kondicionáló szerepű. A méretekből következően a belső közlekedés gyalogos és szekéren való szállítás. Ez 10-15 perces gyalogúinak és 5-6 perces szekerezésnek felel meg. Ideális méret nemcsak a középkorban, hanem ma is egy fejlett település kialakításához. A település szerkezete kifejlődése időszakának eszmerendszerét is tükrözi. A települést érintő legkorábbi régészeti leletek ugyan az őskorba nyúlnak vissza, jelezve, hogy ez a különleges adottságú „lokális hely" mindig vonzó volt, mégis a mai napig élő, rögzült és sűrű települési hely a római katolikus templom környezete lehetett. A XVI. században nyilvántartott 15-20 porta - amely Orosz István szerint 790-850 lakost jelenthetett - a nyomaiban ma is láthatóan erődített templomtól északra és délre a Batthyány utca két oldalán helyezkedhetett el. A templom szentélye így keletéit, tornya pedig így uralja szinte a teljes völgyet. A XVIII. században ez az együttes egészült ki a Batthyány utca déli végpontján lévő tér közepén létesült Nepomuki Szt. János szobor remekbe szabott kompozíciójával. A templomtértől - hiszen itt a pincerendszerrel egy egészen különleges térszituáció alakult ki - az előbb említett térig mintegy „katolikus tengely" jött létre. Ez egészült ki az ugyancsak a XVIII. században létesült temetőkápolnával, így a völgy keleti partja teljesen katolikussá vált (3. ábra). A völgy nyugati oldalán, a mai Táncsics Mihály utca nyomvonalán húuzódó, már igen korán említett „Derék utca" körzete kerített szőlőskertekkel, nagy tömegű - ideiglenesen, pl. a szüret idejére, lakásként is szolgáló - présházakkal szórványosan beépített lehetett. Beépítettsége ma is alatta marad a keleti oldalénak. E kilátóút mentén épült Mád másik két kultikus épülete: előbb az ízes copf stílusú zsinagóga, majd a XIX. szazad első harmadában a református templom. A Rákóczi-szabadságharc utáni korszak gazdasági fellendülésének és eszmei zűrzavarának időszaka kedvezett a Lengyelországból menekült jelentős számú zsidó népesség tokajhegyaljai letelepedésének. Az egyik legerőteljesebb közösség éppen Mádon alakult ki. A XVIII. század végén már a kezükben tartják a Lengyelország felé irányuló borkereskedelmet. A század 76