Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Páll István: Szabolcs megye és a hegyaljai mezővárosok kapcsolata a 18–19. században

PÁLL ISTVÁN Szabolcs megye és a hegyaljai mezővárosok kapcsolata a 18-19. században Ismert tény, hogy a hegyaljai mezővárosok kedvező földrajzi helyzetük miatt igen fontos szerepet játszottak a különféle régiók termékeinek kicserélésében. Nemcsak az Alföld és a Felföld közötti árucsere volt jelentős e településeken, hanem távoli vidékek árui is megfordultak vásáraikon a fontos közutak és folyami útvonalak találkozása miatt. Itt most csak a szűkebb környezet, a Tisza túloldalán elterülő Szabolcs megye (melynek területe azért néhány település erejéig átnyúlt a folyón) és a közeli hegyaljai városok XVIII-XIX. századi kapcsolatának főbb vonásait emelem ki, a részletekre csupán utalni szeretnék. A fentebb említettek miatt a legfontosabb kapcsolatot a vásárok jelentették, hiszen elsősorban a mezővárosokban tartott országos vásárok és hetipiacok vonzották a legnagyobb tömegeket. A forrásokból két nagyobb hegyaljai vásár, a tokaji és a sátoraljaújhelyi elsődlegessége tűnik ki, de a legfontosabb minden kétséget kizáróan Tokaj volt. Ennek oka az, hogy a tokaji rév majd híd „gyűjtötte össze" a felső-Tisza-vidéki, a nyírségi és a zempléni utakat, hiszen a máshol több 10 kilométer széles tiszai ártér Rakamaznál csupán 2,8 km-re szűkült össze; ezt állandó töltés segítségével egész évben járható úttá alakították ki. Forrásaink több mint 70 Szabolcs megyei településről jelezték, hogy eladó javaikat a hegyaljai városokba vitték a vásárokra és a közelebb fekvők még hetipiacokra is. Az adatok egy részéből kiderül, hogy mely vásárok voltak a legkedveltebbek: Tokajt mindenütt megemlítették, még olyan távoli településekről is, mint a 7 postai mérföldre eső Mándok, Dombrád vagy Zsurk is elmentek az ottani országos vásárokra. (Tokaj évente 6 országos vásárt és mindennap hetivásárt tartott; utóbbiak közül a pénteki volt a legkedveltebb.) A közeli szabolcsi települések lakói szívesen látogatták a tarcali és a keresztúri országos vásárokat is (ezeken a helyeken hetivásárokat 62