Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Udvari István: Adatok Hegyalja és a zempléni szlovák, valamint ruszin falvak kapcsolatainak történetéhez

• E kapcsolatok teljes és hű feltárásához mindössze adalékokat nyújthattam, melyek egyúttal az interetnikus kapcsolatoknak és a táji munkamegosztásnak is hiteles dokumentumai. Külön tanulmányba kívánkozik a hegyaljai görög katolikus közösségek, a „hegyaljai oroszok" és Zemplén ruszin régióinak kapcsolata, mely a közös vallás, a közös ünnepek, a népi kultúra nagyfokú rokonsága révén intenzívebbek, s más jellegűek voltak, mint amiről fentebb beszámoltam. A kapcsolatokat árnyalta az is, hogy e közösségek, beleértve az egyházi értelmiségieket is, részben rutén származásúak voltak.

22 Az utóbbiak az egyházi főhatóságokkal folytatott levelezésben a munkácsi egyházmegyében hivatalos egyházi szláv és latin nyelveket használták, a vármegyével latinul, magyarul érintkeztek, a hívekkel ruszinul és magyarul. Hegyaljáról több XVIII. századi cirillbetűs emlék maradt fenn, s került publikálásra, melyek a rutén egyházi-hivatalos írásbeliség termékeiként minősíthetők.

23 A hegyaljai görög katolikus parochiák XVII-XVIII. századi alapításúak, korai anyakönyveik cirill betűsek. Ezek között különösen értékes az első sátoraljaújhelyi anyagkönyv, mely 1710től tartalmaz bejegyzéseket. A szóban forgó kapcsolatok érdekes színfoltját képezi a hegyaljai településeken rendszeresen megjelenő bazilita szerzetesek kvesztálása. Egy kvesztálási jegyzőkönyv szerint a krasznibrodi szerzetesek 1770-ben 24 és fél vödör (urna) hegyaljai bort gyűjtöttek. A jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a barátok nemcsak görög katolikus közösségekben kaptak bort: Mádon 2 vödörrel, Tarcalon 3 és fél vödörrel.

24 A bazilita monostorok nemcsak alamizsnaként jutottak hegyaljai borhoz, hanem vásároltak is. A krasznibrodi házfőnök leveléből tudjuk, hogy a vásárolt bor egy részét Lengyelországban értékesítették.

25 Lengyelországban a XVIII. század óta a papság magyar borral fedezte a misebor nagyobb hányadát, a kolostorok pedig saját fogyasztásuk igényeit is magyar borral elégítették ki. Több rend tagjai, így a baziliták is, közvetlenül Magyarországról szállítottak maguknak bort.

26 Lengyelországi vászon szlovák fuva22. Paládi-KovácsA., 1974.336-337. 23. Lelekacs, M. M. 1955. 231-232.; Panykevics, /., 1970. 151. 24. HPL 1700-1800. évi iratok, jelezetlen. Vö. még. üdvarii., 1985. 45-54. 25. Joannicius Szkripka 1747-es levele. MTA Kézirattár. Hodinka Antal hagyatéka. Ms 10794/1. 26. KomoróczyGy., 1944. 229. 58