Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Udvari István: Adatok Hegyalja és a zempléni szlovák, valamint ruszin falvak kapcsolatainak történetéhez

nára és Hegyaljára járnak. Tárnára három ora alatt, Hegyaljára egy-másfél nap alatt érnek el. E helyeken mindig kapnak pénzes munkát." Bár Gálszécsen is volt szőlőhegy, a városka Investigatiója szerint, a lakosok a „fél nap alatt elérhető hegyaljai szőlőkben minden évben jó keresetre tesznek szert." A zempléni szlovák és ruszin falvak vallomásai Hegyaljától való távolságukat napi járóföldben és mérföldben adták meg. Bosznyicza: „Szőlőmunkára a Hegyaljára járnak, ahova egy-másfél nap alatt jutnak el, s ahol mindig elegendő pénzes munkát találnak." Leszkocz: „Szőlőmunkára a két és fél napi járóföldre levő Hegyaljára járnak, ahol mindig elegendő pénzes munkát találnak." Jankocz: „A két és fél napi járóföldre lévő hegyaljai szőlőkben pénzes munkákat végeznek." Kereplye: „A falu lakói mindössze három mérföldre laknak a hegyaljai szőlőhegyektől, ezért ott is jó keresetre tehetnek szert." Tehna: „Az alsó vagy hegyaljai szőlőhegyek csak három mérföldre vannak e községhez, oda minden évben, rendszeresen lejárnak dolgozni." Számos község vallomásában nem mutatnak rá a Hegyaljától való távolságra. Kis Domára: „Mivel az alföldi részek és Hegyalja közel van, lehetőségük van pénzt keresni." Kohány: „Szőlőmunkára Gálszécsre és Hegyaljára járnak." A zempléni szlovák nyelvű Investigatiók mint láttuk, a nagyobb tájegységet nevezik meg a munkavállalás, ill. a munkavégzés helyeként. Pontosabb lokalizálást csak elvétve találunk. Gzabocz: „Mivel Ujhely és Torony a egy nap alatt megjárható, falunk több lakosa odajár szőlőt kapálni." Homonna-Bresztó: „A falu lakói Ujhelyre, sőt azon is túl járnak szőlőmunkára, így keresve pénzt." Homonna-Rokitó: „Pénzt keresünk a tőlünk egy mérföldre levő Ujhelyen, ahová szőlőmunkára járunk." Cziroka-Bella: „Nem fuvaroskodunk, aki akar Ujhelyre, a Hegyaljára jár szőlőt munkálni pénzért; birkát bérlünk, így trágyázzuk mezőinket." A zempléni szlovák és ruszin jobbágyok nemcsak bér-, de robotmunkát is végeztek Hegyalján. Ennek méreteiről az Investigatiók alapján nem rajzolható meg pontos kép, mivel azok nem mondják meg, hogy a jobbágyok hol, melyik szőlősben robotoltak. Arról sincsenek pontos adataim, hogy Hegyalján vagy másutt volt-e szőlője a szőlőmunkát úrdolgában végeztető földesuraknak. Hiszem azonban, hogy a XVIII. században a robotban végzett hegyaljai szőlőmunka nem szorult oly mértékben vissza, mint azt egyes ta54