Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Udvari István: Adatok Hegyalja és a zempléni szlovák, valamint ruszin falvak kapcsolatainak történetéhez

riumok. Az úrbérrendezésen átment zempléni települések számát illetően a különböző források nem egyeznek meg.

4 A kilenc kérdőpontra adott válaszokat 304 községben csehizált szlovák nyelven, vagy kelet szlovák nyelvjárásban leltük fel. Két községben német nyelven, 131 községben pedig magyarul; néhány település Investigátióját sem az Országos Levéltárban, sem Zemplén vármegye Levéltárában nem találtuk meg.

5 Látjuk, annak ellenére, hogy a tanulmányozott időszakban Zemplén megye jelentős részét ruszin (ukrán) népesség alkotta, egyetlen községben sem jegyezték le ukrán nyelven a kilenc kérdőpontra adott válaszokat. Az ukrán falvak többségében a szlovákok írott nyelvén, kisebb részében pedig magyar nyelven történt az úrbéri összeírás. Hasonló jelenség figyelhető meg pl. Ung, Sáros megyékben is, ahonnan szintén nincs ukrán nyelvű összeírás.

6 Az úrbérrendezés során ugyan a nyelvi szinkretizmus érvényesült, de a különböző magyarországi nyelveket nem egyenlő mértékben használták. Feltűnően széles körben szerepelt a szlovák nyelv, aminek egyik magyarázata az is lehet, hogy a központi, bécsi hivatalok cseh származású hivatalnokai is támogatták, szorgalmazták az úrbérrendezéssel kapcsolatos központi dokumentumok szlovák nyelvre történő lefordítását. Abban, hogy a szlovák nyelv presztízse nagyobb volt, mint a rokon ukrán nyelvé, természetesen egyéb tényezők is közrejátszottak, így pl. az, hogy a szlovákul is tudó kisés középnemesség száma mindig jelentős volt. írásuk latin betűs volt, könyvnyomtatásuk, eltérően a magyarországi ukránokétól, megoldott volt. Itt pl. elég, ha Coménius szlovák nyelvre is lefordított munkáira gondolunk. Hogy világosabban lássuk Zemplén jellemzőit, s a megyén belül a hegyaljai települések helyét, érdemes idéznünk a Lexikon locorum megyei összesítőjét, szembesítve a hegyaljai településekre vonatkozó adatokkal. 4. Ld. a telekosztályokról szóló összesítést, mely 444 település adatait adja meg. Zemplén vármegye Levéltára. (A továbbiakban ZvLt) Loc. 105. .Né 671, s a kilenc kérdőpontra adott válaszok összesítését, mely 457 helységről informál. ZvLt Loc. 116. M 97. 5. Vő. ZvLt Loc. 95. .Nb 1 - Loc. 105. JM» 718. OL Mikrofilmtár. Urbarialia. Zemplén megye. Részletesebben ld. Takács P.-Udvari /., 1987. 6. Petrov, A. 1908. 74-100, 113-117; Dórul' a J. 1984. 163-168. 4 49