Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Frisnyák Sándor: A Zempléni-hegység gazdasági mikrokörzetei a 18–19. században

A 16. században, amikor a török terjeszkedés elpusztította a leghíresebb borvidékünket, a Szerémséget, a termelés súlypontja áthelyeződött a Mátraalja, Bükkalja és Tokaj-Hegyalj a területére. A szőlőaszúbor felfedezése (1650 körül), továbbá a szőlő birtoklásmódja, a jobbágyság termelési érdekeltsége és a külföldi (főleg lengyel és orosz) borpiac növekvő igénye, felvevőképessége a termelés dinamikus növekedését mozdította elő. A tokaj-hegyaljai szőlők a 18-19. században Magyarország Erdély és Horvát-Szlavónia nélkül - szőlőterületéből 1,6-1,8%-kai részesedtek. A szőlőskertek és ültetvények a promontóriumnak (= szőlőhegyek) délies expozíciójú, meleg lejtőit, a mólokat foglalták el. A 15-30°-os lejtőket hasznosító szőlőtermelő zóna, mely az abaújszántói Sátor-hegytől az újhelyi Sátor-hegyig húzódott, és kb. 250300 m, ritkábban 350 m magasságig terjedt. A hegyaljai szőlők maximális kiterjedése elérte a 14 000 kat. holdat (= 8056 ha), de a 18-19. század fordulójától - a Habsburgok számunkra kedvezőtlen gazdaság- (vám-) politikája miatt - a szőlőterület fokozatosan csökken. 1873-ban alig 10 500 kat. hold (= 6042 ha) szőlőt rögzítenek a statisztikák. A 18. században 9%-kai, 1873-ban 6,8%-kai részesedett a szőlő a mikrokörzet teljes földalapjából, tehát a 18-19. században (és korábban) nem volt Tokaj-Hegyalján szőlőmonokultúra, mint azt a gazdaságtörténeti és néprajzi irodalom állítja.

3 Az intenzív szőlőművelés és a borászat a mikrokörzet legfontosabb és jellegadó ágazata volt, melynek értéktermelése többszöröse lehetett a területi aránynak. Tokaj-Hegyalj a allodiális és paraszti gazdaságainak mindenkor a szőlő- és bortermelés jelentette a legfőbb jövedelmi forrást. A szőlő- és bortermeléshez, mint gazdasági alapágazathoz egy sor kisipari tevékenység (pl. speciális szerszá3. FrisnyákS., 1984,1985. 2. ábra. A Zempléni-hegység 18-19. századi gazdasági élete (vázlat). 1 = erdő, 2 = szántó, rét és legelő, 3 = szőlő, 4 = bánya, 5 = békasótörő-malom, 6 = fűrészmalom, 7 = vízimalom, 8 = szélmalom, 9 = hamuzsírfőző, 10 = üveghuta, 11 = porcelángyár, 12 = fazekasipar, 13 - tégla- és cserépégető, 14 = hordókészítés, 15 = szesz-és söripar, 16 = falusi és mezővárosi ipar 26