Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bodó Sándor: Tokaj-Hegyalja körülhatárolása

IRODALOM Ambrózy Á., 1932. Tokaj-Hegyalja. Budapest. Balassa!., 1973a. A szőlőművelés és borkezelés változása a XVI-XVII. században Tokaj-Hegy alján. Agrártörténeti Szemle XVI. 1-12. 1973b. A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. Miskolc. 285-320. 1975. A filoxera Tokaj-Hegyalján. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIII-XIV. Miskolc. 305-334. Benkő S., 1976. Miskolc város történeti-orvosi helyrajza. Sajtó alá rendezte: Szabadfalvi József . Miskolc. Boros L., 1971. Tokaj-Hegyalj a szőlőtermelése és természetföldrajzi adottsága. Földrajzi Értesítő XX. 343-358. Borovszky S., (szerk.) 1905. Zemplén vármegye. Budapest. Dombi S., 1758. Dissertatio Inauguralis Physico-Chemico-Medica De VinoTokaiense. (Botos Péter fordítása alapján). Utrecht. Dongó Gyárfás G., 1908. Tokaj-Hegyalj a borai az 1807. évi ország gyűlésen Akk. XIV. 173-177,330-333. 1912. Tokaj-Hegyalj a borai az 1807. évi országgyűlésen Akk. XVIII. 106-109,240-242. 1915. A Tokaj-Hegyalja szőlőrendtartása 1641-ből. Akk. XXI. 155161. Fényes E., 1844. Magyar Országnak . . . mostani állapot ja statistikai és geographiai tekintetben. III. Pesten. 1847. Magyarország leírása. II. Pesten. Fodor J., 1896. Hegyaljai városok statútumai 1719-ből. Akk. 1.160-161. GenthonL, 1961. Magyarország művészeti emlékei. 2. Budapest. IványiB., 1926. Gönc szabadalmas mezőváros története. Karcag. Kecskés P., 1967. A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon. Néprajzi Értesítő XLIX. 219-253. 20