Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Takács Péter: Az úrbérrendezés Mádon

Mád úrbérrendezésével kapcsolatban meg kell még említe­nünk, hogy Mária Terézia rendelete némileg jobbította, könnyí­tette az úrbéresek helyzetét, mert bár pillanatnyilag nem tudjuk, hogy a rendezés előtt egy-egy zsellér mennyi taxát fizetett földes­urának, de ha a „quártély-ház fundusáért" 8 magyar forintot és 62 dénárt kellett fizetni, és a Hegyalján máshol szokásos 5-8 forintnyi taxát vesszük figyelembe, ehhez képest a rendezés után telkenként, belső fundusonként fizetendő 1 ezüst forint cenzus vagy telekbér, és az évi 18 nap gyalog-robot mindenképpen könnyebben viselhető te­her volt az eddig évenként fizetni szükséges 5-8 forint taxánál és az 1 napi szüret-napszámnál. Bárhogyan volt is, mindenképpen egy árutermelő, pénzgazdál­kodást folytató, létéért naponként megdolgozó, speciális ismere­tekkel magukat felvértező, rendszeres piacozásra kényszerülő, ezért az árutermelés és pénzgazdálkodás kikényszerítette jellem­zőkkel és társadalmi mentalitással korán megbarátkozó, azt ma­gáévá sajátító, a magyar paraszti társadalom átlagánál életmódjá­ban, szemléletében, szokásrendjében és világlátásában sokkal pol­gárosultabb, vállalkozóbb szellemű társadalmat kell magunk elé képzelnünk, ha Mád történelmének és társadalmának XVIII. század végi alakulásáról, sorsáról töprengünk. 13

Next

/
Thumbnails
Contents