Bencsik János - Viga Gyula szerk.: A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza : az 1987. október 19-én Mádon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 22. Miskolc, 1965)

Bencsik János: Mád társadalma

A további helységek csupán származás szerint jönnek számításba, l-l személy esetében: Ököritó, Vitka (Szatmár), Újpanát, Kemecse, Majdánka, Mikola, Felsőnereszmice, Sarkad, Gromnik, Berezna, Gebe. Összeállításunkból kitűnik, hogy a zsidóság rendkívül szétszórtan élt, ezt a népesség diaszpóra jellege is indokolta. Helyben mindössze 5 férfi (8,4%) született, 9 lakott Mádon házasságkötésekor (15,2%). Mádon élt zsidó nők származás szerinti felsorolása Mád 46 fő Sárospatak lfő Vily lfő Budapest lfő Felsővittó lfő Balkány lfő Vencsellő lfő Bodrogkeresztúr lfő Kábáid (Sopron) lfő Tiszalök lfő Lublóvár-Szadek lfő Olaszliszka lfő Dobsza lfő Karcag lfő Feltehetően, ez a származás szerinti arányeltolódás, hogy ugyanis a Mádon házasodott zsidó nők 77,9%-a (46 fő) helyben született, azért következhetett be, mert nem ismerjük a Mádról kiházasodott zsidó férfiak adatait. Az eddigiekből megállapítható, hogy Mád társadalmát elsősorban is vallása osztotta meg (szubjektív tényező), alapvetően befolyásolta házasodásukat. Emellett lényeges (objektív tényező) volt az egyes ember születési és lakhelye. Ezt a földrajzi-társadalmi akadályt a zsidóságnak nagyfokú mozgékonyságával sikerült leküzdenie. Milyen mértékben határozta meg a fiatalok párválasztását a család - esetleg a saját maga - vagyoni helyzete, foglalkozása stb. 111