Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)
BEVEZETÉS A dolgozat 1978-ban készült el doktori disszertációmként. 1 Az 1977 és 1978-ban végzett helyszíni gyűjtéseimet megelőzte egy 1960-61-es gyűjtés. E korábbi vizsgálat célja a község gazdaságif társadalmi fejlődésének megrajzolása a jobbágyfelszabadítástól 1945-ig, majd ennek tükrében, ezzel összefüggésben megállapítani a párválasztás okait, tényezőit. Különösen a gazdasági, társadalmi kép rendkívül sokrétű adatgyűjtést igényelt, lényegében összefoglaló ismertetését jelentette a község kultúrája azon néhány elemének, melyek a gazdasági+társadalmi fejlődés mutatóiként jelentkeztek. Bizonyos szempontból kísérletnek számított az a vizsgálat is, ami a község két háború közti időszak társadalmi rétegeinek meghatározását célozta. Az igazi problémát az jelentette, hogy a vagyoni megoszláson túlmenően, melyek azok a tényezők, amelyek nagymértékben meghatározzák az egyes rétegeket és melyek azok a jelenségek, amelyek befolyásolják ezeknek a tényezőknek a működését. Lényegében a parasztgazdálkodás jellege, a gazdálkodás szintje az egyes rétegek meghatározója. Az átlag középparaszti réteg tagjai annyi földterülettel rendelkeztek, ami elegendő volt a család igényeinek kielégítésére (ez a földterület vizsgált községünkben 15 hold körül mozgott, amelynek egy része szőlő volt), a család rendelkezett elegendő számú munkaerővel és igaerővel, sőt, ha a családtagok száma nagy volt, bérmunkát is tudtak vállalni. 2 Ehhez az átlagos szinthez viszonyítva állapítottunk meg még három réteget: egy átlag alattit, egy jó átlagot és egy átlag feletti réteget. 3 Minden esetben tehát a vagyoni helyzet, a munkaerőmegosztás, a szakismeret, valamint a gazdaság önellátó ill. árutermelő volta adja az egyes rétegeket. Figyelembe vettük ezenkívül a korábbi, rendi társadalomban kialakult rétegképző tényezőket is, amelyek még az 1960-as években is hatottak - erősítették vagy gyengítetlek - a lényegében vagyoni helyzetre alapuló rétegződést. 4 Az egyes rétegekbe tartozó családok kultúrája bizonyos területeken eltért egymástól. Ezt az eltérést a település, az építkezés, a lakásbelső és a táplálkozás elemzésével vizsgáltuk. Részletes elemzést végeztünk továbbá a párválasztás szempontjainak összegyűjtésével. 5 A község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a mezőkövesdi járásban van a Hegyháton, Ernőd, Vatta, Kisgyőr és Sály községek szomszédságában.