Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

radtak, szakismeretüket magasabb szintre emelve. Népesnek mondható az a réteg is, amely a mezőgazdaságban maradt, hagyományos gazdasági ismerettel rendelkezik; ide soroltuk be azokat a nőket is, akik a második gazdaságban dolgoznak. Azok, akik szakismereteiket kibővítették a mezőgazdaság területén is, lényegében kiemelkedtek a földmunkát végzők - a növénytermesztők, szőlőművelők, kertészek - és állattenyésztők közül. Ez kétféleképpen lehetséges: valamilyen munkagépet kezelnek, esetleg a termelőszövetkezetben adminisztrálnak; vagy közvetlen irányítói lesznek a termelésnek, pl. brigádvezetők. Aránylag nagy réteget alkotnak az elmaradottak, - a kiöregedettek csoportja -, a társadalmi fejlődés tekintetében. Ez nemcsak az életmódban, de a végzett munkamódban, stílusban, szervezésben is megnyilvánul. A községből eljáróknál két nagy csoportot különböztetünk meg: a szakismerettel rendelkezők és a szakismeret nélküliek csoportját. Mindkét csoport eljárását más és más okok motiválják. Elemzésünkben az egyik lényeges kategóriának tekintettük a szakismeretet megszerzettek csoportját. A foglalkozás és mobilitás szerinti családtípusok: 1. Szakismeret bővítése a mezőgazdaságban 8cs. 5,2% 2. Azonos szinten maradtak a mezőgazdaságban 16 cs. 10,3% 3. A fejlődésben elmaradottak, kiöregedettek 37 cs. 24,0% 4. Eljárók a községből, szakismeret nélkül, készpénzért, a család 1 tagja, legtöbb esetben a nő mezőgazdaságban dolgozik 20 cs. 13,0% 5. Eljárók a községből szakismerettel, a család egy tagja, legtöbb esetben a nő mezőgazdaságban dolgozik 31 cs. 20,1% 6. Az egész család eljáró, szakismeret nélkül általában 29 cs. 18,8% 7. Az egész család eljáró, szakismerettel 13 cs. 8,4% Legnagyobb a fejlődésben elmaradott családoknak a száma, mely az összes családnak majdnem a negyedét teszi ki (24%). Aránylag magas azoknak a vegyes családoknak a száma, melyek eljáró tagjai szakismerettel rendelkeznek, egy-egy tagjuk a mezőgazdaságban dolgozik, ez ötöde a családoknak. Közelít ehhez nagyságrendben azoknak a tisztán eljáró családoknak a száma, amelyekben a család tagjai legnagyobb részt nem rendelkeznek szakismerettel. Kicsi az azonos szinten maradók száma (10,3%), amely tisztán mezőgazdasági családokra vonatkozik. A családok összességét tekintve legkisebb azoknak a száma, amelyek kizárólag mezőgazdasággal foglalkoznak és szakismeretüket a mezőgazdaság területén bővítették. Vizsgáljuk meg, hogy a családoknak a foglalkozás szerinti három nagy csoportján belül milyen arányok vannak a mobilitás szempontjából: 45