Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

A családtagok számának aránya 1960-ban 1978-ban 2 személyből álló család 37% 47,2% 3 személyből álló család 29,4% 20,8% 4 személyből álló család 18,8% 17,6% 5 személyből álló család 8,8% 12,8% 6 vagy több 5,8% 1,6% A négy tagból álló családok száma szinte változatlan. Nagymértékű növekedést látunk a két személyből álló családoknál; 1978-ra a családok majdnem a fele (47,2%) ilyen, míg 1960-ban még csak 36%. 1978-ra csökkent a 3 személyből álló családok aránya, valamint a hat, vagy ennél több tagú családoké. Csekély mértékű emelkedést mutat azonban az öt tagú családok aránya 1978-ra. Igen jellemző a családokra, gazdasági állapotukra és a falu közösségében való részvételükre, hogy a tagjai közül hány a kereső és hány az eltartott. 1960-ban a családokban élők 38,1%-a kereső, a többi (61,9%) eltartott.

29 Sokkal kedvezőbb ez az arány 1978-ra, amikor is pontosan fele-fele a keresők és az eltartottak aránya. Ez utóbbi arány annál is inkább kedvező, mivel aránylag elég sok a kereső nélküli család 1978-ban Borsodgeszten. 1978-ban a családok megoszlása a keresők száma szerint: nincs kereső 25 családban 20% Ikereső van 36 családban 28,8% 2 kereső van 43 családban 34,4% 3 vagy több kereső van 21 családban 16,8% Az egy keresővel rendelkező családok az összesnek még a harmadát sem érik el, ezzel szemben rendkívül magas a két, illetve több keresővel rendelkező családok száma. 1960-hoz képest nagy a fejlődés a család kereső és eltartott tagjainak arányában:

30 1960-ban 1978-ban nincs kereső 12,9% 20% 1 kereső 55,8% 28,8% 2 kereső 27,0% 34,4% 3 vagy több kereső 4,2% 16,8% A családok több mint felében kettő, vagy több kereső van 1978-ban, míg 1960-ban a családoknak több mint fele csupán egy keresővel rendelkezett. Az 1960-as és 1978-as családok kereső és eltartott tagjainak arányát összehasonlítva feltűnő a község anyagi téren történő nagyfokú fellendülése. Ezt az anyagi emelkedést szembesítjük a továbbiakban az egyes családok fejlődésével, a fejlődés szintjével, a különböző fejlettségi szinten élő családok megoszlásával. 40