Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

1945 előtt a község képviselőtestületének 12 tagja, - élén a bíróval vett részt a község irányításában. Valamennyien az átlag feletti rétegből kerültek ki. A vezető rétegen kívül tekintélye volt valamennyi 20 hold feletti gazdának, a vincelléreknek. Ez utóbbi azért jelentős, mert a földtulajdon mellé járuló szakismeretnek köszönhették vezető beosztásukat, tovább növelve ezzel tekintélyüket és anyagi javaikat egyaránt. Meg is fogalmazzák pontosan: „Tekintélye volt annak, akinek volt földje, vagy értett a szőlőhöz. A tanácselnök szinte automatikusan átvette 1945 után a bíró tekintélyét a község szemében. Ez azonban csupán a funkció tekintélye volt, mert ha valaki nem töltötte már be e tisztséget, csak abban az esetben tartozott a vezető réteghez, ha egyéb, a község életében jelentős területen tevékenykedett. 1973-tól a község közigazgatási önállóságának megszűnése óta folyamatosan vette át ezt a szerepkört a község véleménye szerint Sz. Gy.-né, aki beosztása szerint hivatalsegéd, ténylegesen azonban ő látja el azokat a feladatokat, amelyeket az egyesített tanácsnak helyben kell megoldania. Az 1945 előtti társadalmi rétegződésben családja a legelső helyen állt, s a jelenlegi növekvő tekintélyében ez is jelentős szerepet játszik. A község vezető rétegének tagjai azok, akik a termelőszövetkezetben, illetve a községben valóban, vagy legalábbis anyagilag kulcspozíciót töltenek be. Például a brigádvezetők a termelőszövetkezetben (állandó, aránylag magas fizetésük van, beosztásukból adódóan valóban rendelkeznek is hatalommal), a kocsmáros, a boltos, a termény raktáros, aki egyben felvásárló is. Nincs külön jelentősége sem a párttitkár, sem a tanácstagok funkciójának, mivel e tisztség viselői a község vezető rétegéből kerülnek ki az esetek többségében. Mivel a község társadalmi rétegződésének vizsgálatakor a községből indultunk ki, a község szempontjából végezzük el az elemzést, ezért beosztásunkban más helyre kerül ugyanaz a foglalkozás, ha a községben űzik, és más helyre, ha máshova járnak el dolgozni ugyanazzal a foglalkozással. Például a bolti eladó a községen belül azonos társadalmi szinten van a tszbrigádvczetővel, azonban ha eljáró, akkor rangja azonos egy tanult szakmával rendelkezőével. A változásnak, mobilitásnak a következő módozatai vannak: 1. Lényegében azonos szinten maradtak csoportjai: ide tartoznak a volt átlag alatti réteg, és az átlagos egy része; a lakosságnak mintegy 40%-át teszi ki. 2. A felfelé egyenletesen mobilok csoportja: ide tartoznak a volt átlag feletti réteg kivételével valamennyi volt társadalmi rétegből azok, akik szakismeretet szereztek akár a mezőgazdaság, akár az ipar valamely más területén. A lakosságnak mintegy 30%-át teszik ki. 3. Az a csoport, amelynek tagjai nagy ugrást tettek felfelé: ide tartozik a volt átlag alatti réteg kis része. A lakosságnak mintegy 2-3%-át teszik ki. 36