Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

A termelőszövetkezetben dolgozók mintegy hatoda valamilyen formában kiemelkedett a növénytermesztők, illetve az állattenyésztők, s a kertészek közül: brigádvezetők, traktorosok, sofőrök és adminisztrátorok. Az iparosok száma körülbelül ennyi volt az 1930-as, 1940-es években is, csupán szakma szerinti megoszlásuk volt változatosabb a szükségletnek megfelelően. A szolgáltatásban dolgozók száma sem változott az elmúlt évtizedekben, mivel a kereskedelmi egységek és szolgáltatási egységek változatlanok maradtak. A kereskedők nagyobbik fele nem a mezőgazdaságban dolgozik, naponta, hetente eljár a községből. Az eljárók munkahelyének helység szerinti megoszlása: Miskolcra jár dolgozni 66 fő ebből a Diósgyőri Vasgyárba 10 fő Kazincbarcikára jár dolgozni 3 fő Lenin városba jár dolgozni lfó Budapestre jár dolgozni 2fő Ernődre jár dolgozni 14 fő Vattára jár dolgozni 11 fő Mocsolyásra jár dolgozni 6 fő Mályiba jár dolgozni lfő Sályba jár dolgozni lfő 105 fő nem ismert 5 fő összesen: 110 fő Az elköltözötteknél is láthattuk, hogy Budapestnek csekély a vonzása, az eljáróknál is így van, mindössze 2%. Legtöbben Miskolcra járnak el dolgozni, 62,8%-a az eljáróknak, de elég magas a számuk azoknak is, akik a környező községekbe járnak 31,4%. A Miskolcra járók közül tízen A Diósgyőri Vasgyárban dolgoznak. Ennek hagyománya van a községben. A Diósgyőri Vasgyárral más módon is kapcsolatba került a község. Az 1940es években a szőlő, gyümölcs és bor eladásának alkalmi vásárlói éppen a vasgyári munkások közül kerültek ki. Ernődre járnak a kubikusok, Vattára a varrónők, akik a fehérneművarrodában dolgoznak, Mocsolyáson erdőgazdaság van. Az eljárók foglalkozás szerinti megoszlása: Segédmunkás 36 fő 32,7% ebből takarítónő 4 kubikos 12 Betanított munkás 36 fő 32,7% ebből varrodás 11 32