Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

még nagyobb része - 36,7%-a - vándorolt el 1971-1975 között. Ez egyrészt abból adódik, hogy az 1960-as évek végére, az 1970-es évekre lesz egyre általánosabb a községből az elvándorlás, mint az életforma-változás egyik formája, másrészt pedig erre az időszakra nő fel a háború után született generáció, mely a legjelentősebb arányban szerepel az összes elköltözött esetében is. Az persze, hogy az egyedül elköltözött nők nagy része, 64,6%-a, a fent jelzett időpontban hagyta el a községet, az elvándorlások általánossá válását jelzi. Egybeesik ezzel a nők nagy arányának kikerülése a mezőgazdasági munkából, és ezzel egy időben más területen történő munkába állása. Az elvándorolt nők születési éve szerinti megoszlása egyedül, vagy családdal: Születési év Egyedül Családdal Összesen -1900 1900-1910 1910-1920 1920-1930 1930-1940 3 4 6 5 17 13 22 35 Születési év Egyedül Családdal összesen 1940-1950 1950-i960 1960-1970 13 22 55 29 13 42 25 15 38 1 1 összesen: 68 48 116 Az elköltözött nők jelentős része | ö8,9%-a) 1940 és 1960 között született; közülük családdal távozott el mintegy a harmada (32,5%). Az egyedül elköltözött nők legnagyobb része - 81,3%-a - szintén ebbe a korosztályba tartozik. Nézzük meg a szám szerinti adatokat arra vonatkozólag is, hogy Miskolcra vagy pedig a környező helységekbe vándoroltak-e el a nők, és e két helyre való elköltözésnél milyen arányban egyedül, és milyen arányban családdal együtt: Egyedül Családdal összesen Miskolcra Szomszéd helységekbe 34 18 20 23 54 41 52 43 95