Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

//. táblázat Jelenlegi foglalkozás Nő Férfi Összesen Háztartásbeli 31 _ 31 Segédmunkás 10 18 28 Betanított munkás 11 20 31 Szakmunkás 6 21 27 Szolgáltatásban dolgozó 18 4 22 Egészségügyi dolgozó 6 6 Adminisztrátor, államigazgat ás 11 3 14 Értelmiségi 4 6 10 Alkalmazott 1 8 9 Rendőr, katona 4 4 Nem értékelhető 11 4 15 116 89 205 56,6% 43,4% ///. táblázat Elköltözés helve Jelenlegi foglalkozás usszesen Miskolc Szomszéd h. Egyéb h. Budapest Háztartásbeli 9 16 6 _ 31 Tsz-tag 5 3 8 Segédmunkás 14 10 2 2 28 Betanított munkás 11 14 2 4 31 Szakmunkás 17 9 1 27 Szolgáltatás 12 5 2 3 22 Egészségügy 5 1 6 Adminisztrátor 8 4 1 1 14 Értelmiségi 3 3 4 _— 10 Alkalmazott 5 1 3 9 Rendőr, katona 1 1 2 4 Nem értékelhető 6 6 2 1 15 91 74 25 15 205 Miskolcra költözött a segédmunkások és a szakmunkások nagyobbik fele, hiszen gyárakban, üzemekben van szükség nagyobb számban szakmunkásra, de segédmunkásra is. Ezért van az, hogy a tipikusan gyárakhoz kötődő foglalkozásokat elsősorban Miskolc vonzza. Ugyanezt mondhatjuk el a jellegzetesen városokhoz, a városi életmódhoz, a városi életszükségletek kielégítését szolgáló foglalkozásokról, úgymint a szolgáltatás, egészségügy területén foglalkoztatott, az adminisztrátor és az alkalmazotti rétegekről. Szükségszerű, hogy a legtöbb háztartásbeli a szomszéd helységekbe távozott, hiszen ha csak a család egy tagjának kell új munkalehetőséget keresni, akkor azt könnyebb megtalálni a környező községekben, nem szükséges városba költözni. Hozzájárul ehhez az egész életforma kérdése is. 19