Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése : Borsodgeszt : 1945-1978 (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 20. Miskolc, 1965)

szólva, hogy szinte megoldhatatlan nehézségbe ütközik egy önálló, egyedülálló nőnek a lakását, életmódját megoldani egy községben; nem is tartja helyesnek a közvélemény, hacsak nem tanítónők, orvosok vagy egyéb értelmiségiek. Példáinkban azonban igen elenyésző ennek a rétegnek a száma, így ez a szempont elhanyagolható. Megismervén az elköltözőitek alapadatait - hová költöztek, mikor, életkorukat, a nemek szerinti megoszlást - vizsgálódásunk szempontjából a két leglényegesebb tényezőt kell elemeznünk az előbbiekkel összefüggésben: az elköltözöttek földosztás előtti társadalmi rétegződését, valamint jelenlegi foglalkozásukat.

12 Vizsgáljuk meg először az elköltözést a földosztás előtti társadalmi rétegkategóriák tükrében.

13 A földosztás előtti társadalmi rétegek elköltözött I. Átlag feletti 0,50% 6,29% II. Jó átlag 25,36% 28,34% III. Átlagos 22,23% 22,83% IV. Átlag alatti 52,75% 42,51% 100,0% 100,0% Jellemző, hogy az elköltözöttek az 1945 előtti rétegmegoszlást véve figyelembe az átlagos rétegbe tartozók esetében mutat azonos arányt, többen költöztek el az eredetileg átlag feletti, illetve a jó átlagba tartozók közül, de jóval kevesebben költöztek el viszont az átlag alatti rétegből. Adataink mintegy negyede nem értékelhető az 1945 előtti birtokmegoszlás szerint. Ez azonban az adatok értékét nem befolyásolja, mivel 17 fővel kell számolnunk, mint ismeretlen adattal, ami az adatok 8,3%-a. A földosztás előtti társadalmi réteg szerint nem értékelhető az elköltözőitekből 55 fő, ebből 36 nő, 19 férfi, tehát a nagyobbik fele eleve nem kereső családtag volt. Tovább elemezve a nem értékelhető adatokat, a következő megállapítást tehetjük: Az 55 fő közül 31-nek ismert jelenlegi foglalkozása: háztartásbeli 22 fő juhász 5 fő postamester 1 fő kéményseprő 1 fő ref. lelkész 2 fő A juhászok: cigányok, akik elég sokat vándorolnak az országban, s korábban egyáltalán nem volt a községnek cigány lakossága, jelenleg is elenyésző a számuk. A további - felsorolt - 4 fő nem mezőgazdasággal foglalkozó. Ehhez számítjuk még azt a 7 főt, aki nem borsodgeszti születésű, csak házasság révén került a községbe, s szinte kivétel nélkül születési helyére ment vissza. 15