Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bodrogköz néprajzából : az 1986. szeptember 22-én Sárospatakon rendezett tájkonferencia anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 19. Miskolc, 1965)
Hőgye István: A Bodrogköz (Történeti vázlat és levéltári források)
18-19. századi ábrázolás is köztük a Bodrogközt átszelő Sátoraljaújhely-Ungvár kereskedelmi úttérkép, felfűzve ez út menti helységek. Már 1873-ban megépült a fő ütőér, az Ujhely—Csap—Ungvár—Munkács vasútvonal, mely sok falut bekapcsolt az ország vérkeringésébe, gazdasági vasutak is épültek, mint a Mailáthok kezdeményezésére Perbenyik—Agárd, majd Agárd-Sárospatak, Sárospatak-Kenézlő között, melynek érzékeny veszteségét érzik a Bodrogköziek a megszűnés óta. A táj közigazgatási szempontból nem volt olyan egységes, mint a folyók határolta természeti egység megkívánta volna, hiszen a Bodrogzúg 3 községe: Viss, Zalkod, Kenézlő Szabolcs vármegyéhez tartozott. A Zemplén megyéhez tartozó 50 helység pedig 3 járáshoz: a bodrogközi (királyhelmecihez) 43, a sátoraljaújhelyi járáshoz 4, a sárospatakihoz pedig 3 falu került. A trianoni határ pedig megbontotta a Bodrogköz egységét, mikor 31 községét Csehszlovákiához csatolták. Ezután új közigazgatási központot kellett kijelölni, előbb Pacin lett a főszolgabírói kirendeltség központja, majd rövid idő után a maradék bodrogközi járásnak Ricse lett a közigazgatási székhelye 1956-ig, mikor az egész területet a sátoraljaújhelyi járáshoz csatolták. Jelenleg nagyközségek és Sátoraljaújhely, Sárospatak városkörzethez tartoznak a bodrogközi falvak. A bodrogközi településekre az alábbi fontosabb történeti munkákban találhatók adatok: Szentpétery-Borsa: Árpádkori okmánytár. Nagy Lajos: Anjou-kori okmánytár. Mályusz Elemér: Zsigmond-kori okmánytár. Zichy, Sztdray oklevéltár. Szirmay Antal: Zemplén vármegye története, földrajza, statisztikája. Borovszky Samu: Zemplén vármegye. Csíkvári Antal: Zemplén vármegye. Dongó Gy. Géza szerkesztette: Adalékok Zemplén vm. történetéhez I-XXIV. kötete közleményei. Bunyitay Vince, Lojda József tanulmányai a leleszi és a Sennyei levéltárról. Balassa Iván, Nagy Géza tanulmányai a szocialista mozgalmakról. Mailáth József a bodrogközi vízszabályozásról, kivándorlásról, népjóléti tevékenységről. Zemplén vármegye levéltárában Sátoraljaújhelyben őrzik a Bodrogköz településeinek írásos múltját, az egész történeti tájét, a Csehszlovákiához csatolt részek anyagát is, mivel iratcserével csak tagosítási, földhasznosítási, telekkönyvi iratokat, nyilvántartásokat adtak át az 1920-as években. A megye közgyűlési irataiból 1558-1849-ig a korabeli mutatók alapján elkészült az egyes településekre vonatkozó összevont mutató. (B.A.Z. Megyei Levéltári Füzetek 10. száma.) Az Urbáriumok gyűjteményében 35 bodrogközi községnek megtalálható az 1773-1774. évi Urbáriuma. Minden falunak megmaradt az 1773-1806-ig 7
