Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Sztrinkó István: A tanyák és a város árucserekapcsolata: tanya–város migráció

A TANYÁK ÉS A VÁROS ÁRUCSEREKAPCSOLATA: TANYA-VÁROS MIGRÁCIÓ SZTRINKÓ ISTVÁN 1. Az árucserének fontos szerepe, sokoldalú funkciója van a népélet alakításában. A téma néprajzi kutatása mégiscsak az utóbbi évtizedekben élénkült meg, különösen DANKÓ Imre munkássága révén.

1 Ma már számos tanulmány olvasható az ország különböző városainak, tájainak árucsere-kapcsolatairól, e kapcsolatok meghatározó jegyeiről, lényeges elemeiről.

2 Az Alföld középső részéről, a Duna—Tisza közéről, így vizsgálandó területünkről, a Kiskunságról és az azt környező Homokhátságról azonban alig-alig van néprajzi publikáció, amely az itteni árucserével foglalkozna.

3 Alaposabb néprajzi vizsgálatok hiányában a kérdésnek csak néhány vonását kíséreljük meg felvázolni, elsősorban a termelés oldaláról közelítve a problémához. Nemcsak a forrásadottságok és az az elv, amely szerint a termelés és az árucsere között rendkívül szoros kapcsolat áll fenn, késztet az ilyen megközelítésre, hanem az a tény is, hogy a Duna—Tisza köze története során mindig agrárterület volt, ahol a múlt század utolsó évtizedeitől kezdődően igen erőteljes intenziválódási és belterjesülési folyamat indult meg a mezőgazdaságban. Ebben az időben alakul ki, hódít meg mind nagyobb területeket a futóhomokon a FÜR Lajos által kertes tanyánk nevezett, szőlő- és gyümölcskultúrára, kisebb mértékben zöldségtermesztésre alapozott, belterjes, határozottan árutermelő jellegű tanyarendszer.

4 2. A tanya és város árucsere-kapcsolatáról szólva mindenekelőtt egy látszólagos önellentmondásra kell kitérni. Tanyás vidékeinken a hagyományos értelemben vett tanya nem válik külön a várostól, annak szerves része. A történeti és néprajzi irodalom kellőképpen dokumentálta már, hogy a tanyás gazdálkodás klasszikus korában „a tanya mint üzemhely és a városi ház mint állandó lakóhely és gazdasági központ mindvégig zárt üzemi egységet alkotott. Magasabb fokon a tanyás határ és a város zárt gazdasági egységbe szerveződött össze."

5 Ilyen értelemben tanya és város közötti árucseréről csak attól az időtől kezdve beszélhetünk, amikortól a kettő szerves egysége megszűnik. Az egység megszűnése ERDEI Ferenc kategorizálása szerint a tanyafejlődés második, még inkább harmadik szakasza, melynek jellemzője többek között, hogy a városi 1. DANKÓ Imre 1979. 251-289., valamint a Magyar Néprajzi Lexikon piac és vásár címszavai 2. DANKÓ Imre 1979. 251-289. Ebben további részletes irodalom 3. Mindössze NAGY-CZIROK László 1965. 307-335. és részben CSONKA Mihály 1977. 109-110. 4. A kérdés részletes kifejtése FÜR Lajos 1983. 5. BALOGH István 1965.

1. 434.; ERDEI Ferenc 1976. 6. ERDEI Ferenc 1976. 98-122. 89