Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Novák László: Mezővárosi migráció és árucsere (A „három város” példája)

kek termék- és árufeleslegeit is felvette. Baranyából, Gömörből, és más felvidéki tájakról, alföldi területekről származó áruk tömegét fogadta heti és országos vásárain. Mindez részben helyi szükségleteket, igényeket elégített ki, de egyben nagyobb körzet ellátását is biztosította, a három város társadalmi-gazdasági fejlettsége által meghatározott minőségnek megfelelően. A XV. századtól birtokolt vásártartási privilégium — valamint az önkormányzat, a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettsége — határozta meg a három város — a vidék viszonylatában — magasabbrendűségét. Az itt kialakult kereskedelem, árucsere a helyi feleslegek értékesítésével, s ahhoz kapcsolódóan, idegen áruk befogadásával, magasabb városias szerepkört biztosítottak Kecskemétnek, Nagykőrösnek és Ceglédnek. Olyan szerepkört, amely nemcsak lokális funkciókat töltött be, de magasabb szintű, tágabb horizontú kapcsolatrendszereket is életben tartott, megteremtve a gazdasági vérkeringést — és bizonyos mértékig az interetnikus kapcsolatokat is — a más feltételekkel és kultúrával rendelkező alföldi és hegyvidéki tájak között. IRODALOM ÁDÁM Gerzson-JOÓ Imre 1981 A Nagy-Kőrösi ev. ref. Főgymnasium története. Nagykőrös. BALANYI Béla 1968 Kecskemét gazdasági jelentősége a XVIII. század végéig. In.: Kecskemét. Tanulmányok a város múltjáróljelenéről (szerk. Heltai Nándor). Kecskemét, 96-122. BÁCSKAI Vera 1965 Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest. BENKÓ Imre 1930 A három város törvényszéke. A Nagykőrösi Arany János Társaság Évkönyvei V. Nagykőrös, 153-164. ERDEI Ferenc 1974 Magyar város. Budapest. 1977 Futóhomok. Budapest. FÜGEDI Erik 1981 Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Budapest. GALGÓCZY Károly 1896 Nagy-Kőrös város monográphiaja. Budapest. GYETVAI Péter 1979 A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században. In.: Bács-Kiskun megye múltjából II. (szerk. Iványosi Szabó Tibor). Kecskemét, 343-406. IVÁNYOSI SZABÓ Tibor 1982 Baranyai-somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten. Pécs. Klny. KATHONA Géza 1974 Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Humanizmus és Reformáció 4. Budapest. KOCSIS Gyula 1982 A város a jobbágy-felszabadulástól az első világháborúig. In.: Cegléd története (szerk. Ikvai Nándor) Studia Comitatensia 11. Szentendre, 215-262. MÉSZÁROS László 1979 Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén. In.: Bács-Kiskun megye múltjából II. (szerk. Iványosi Szabó Tibor). Kecskemét, 58-286. 85