Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Hőgye István: A hegyaljai görögök és zsidók szerepe az árucserében (1711–1848)

zsidótól nem tudakozza, kinek van bora eladó .. . Ennek orvoslására oly mód találtatna, hogy lenne minden Hegyaljai Városoknak Conscriptioja, akinek tetszése lenne, irná oda borát, mennyiségét, minémüségét és ez állna a Város Házánál az asztalon, melyet az Kupecz bátran kezébe vehetne. Tudakozás nélkül megtudhatná belőle, kinél van szándéka szerint való bor, egy kisbirót venne megához és megkeresné a Gazdát."

23 A görögök és zsidók sokirányú tevékenységükkel nagy hatással voltak a jelzett időben a Hegyalja gazdasági életére, fejlődésére. Mint közvetítő kereskedők, vásárokra járó árusok a lakosság szegítségére voltak. Bizonyos árukat, kelméket, vásznakat, fűszereket csak tőlük lehetett beszerezni. Kereskedői tehetségük, üzleti, vállalakozói érzékük csodálni való. Az egész országra kiterjedt kapcsolatukat, sőt nemzetközieket is irigyelték a magyar kereskedők. A görögök bonyolították az árucserét a Hegyalja és a Balkán, a Hegyalja-Galícia—Poroszország-Lengyelország-Oroszország között pedig a zsidósággal közösen. Megtelepedésükkel a lakosság lélekszáma nőtt, bár asszimilálódásuk lassú volt, másfajta kultúrájuk hatása is kimutatható. A reformkorban segítették a fejlődést, hazájuknak tekintve e szűkebb vidéket a Hegyalját. IRODALOM BÁNKUTI Imre 1969 A németi görögök Tokajba telepítése 1705-ben. Történeti Szemle 3-4. sz. 212. HODINKA Antal 1912 A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának ügye 68-70. Budapest ILLYÉSY János 1900 A tokaji bor védelme. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 337. TAKÁTS Sándor 1905 Török alattvalók kereskedése Magyarországon. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 233-240. DIE ROLLE DER GRIECHEN JUDEN VON HEGYALJA IM WARENAUSTAUSCH IN DEN JAHREN 1711-1848 (Auszug) Die Abhandlung faßt die Rolle der Griechen und Juden im Warenaustausch von Hegyalja im angegebenen Zeitraum zusammen. Unter Verweudung von Archivquellen stellt der Autor die Niederlassung der Griechen in den Städten von Hegyalja, das Zustandekommen der „Compania" genannten Handelsgesellschaft und die führende Rolle der Griechen im Vermittlungshandel des 18. Jahrhunderts vor. Es wird der Warenaustausch auf den Jahr — markten und Märkten gezeigt, aber es wird auch auf Warenbeschaffungsund Verkaufsreisen nach dem Balkan und nach Westen eingegangen. Die Abhandlung spricht anschaulich über die Geschäftsunternehmen der Griechen, über ihre Pacht auf 23. Zemplén vármegye Levéltára. Közgyűlési iratok 1821. Loc. 80. No. 28. 62