Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Cseri Miklós: Az építőanyag, mint az árucsere tárgya

geket, kikötőket érintett. A Tiszán, Maroson és más folyókon leúsztatott famennyiség azonban nemcsak a part menti településeken fejtette ki hatását. A nagyobb körzetek csak saját szekereikkel történő elszállítás, vagy közvetítő kereskedelem (pl. fuvarosok, vásárok) révén részesülhettek belőle. Az egyszer már említett dél-hevesi kontraktus kötelezte a jobbágyokat arra is, hogy az uraság számára az épületekhez szükséges faanyagot a kívánt helyre szekereiken elszállítsák.

5 8 Az alábbiakban azon területekről közlök adatokat, amelyek vízi szállítási lehetőség híján is nagy szerepet vállaltak a fában szegény területek ellátásában. Meg kell jegyeznünk, hogy az adatok sokszor csak a fáról tesznek említést, nem részletezve, hogy ez most épület-, tűzi- vagy szerszámfa, esetleg már feldolgozott termék. Ezért igyekszünk csak az egyértelmű adatokat bemutatni. Fényes Elek Gömör megyét tartja az ország legjelentősebb fakereskedő megyéjének. „A Garan melléke sok ezer deszkát, létzet, fenyőszálat ad el az alföldieknek. Fő favásár esik Jólsván."

5 9 „Gócs tót falu Rozsnyóhoz északra fuvarozik az Alföldre deszkát, s más fenyőeszközöket hord."

60 „Helpa tót falu erdejéből létzet, deszkát készít."

61 „Hosszúréth (Murány) tót falu Jólsfához három órányira, . . . kik zsindelyt, deszkát készítenek, s ezeket az Alföldre hordják."

62 „Poharella és Polomka tót falvak zsindelyt, deszkát, fenyőeszközöket készítenek."

6 3 A zsindelyfaragásban is az északi megyék járnak az élen. „. . . zsindelyeket faragnak Máramarosban, Bereg északi részén, Gömörnek Garan-völgyében, Liptóban, Polynikon Zólyom vármegyében, mely város úgyszólván egy zsindelygyárat képez; Árvában; de legfőbb Liptóban különösen Hradeken."

64 Hunfalvy János szerint „Miskolcot és környékét lágyfaneműekkel, mint fenyődeszka, sindel, lécz, sőt épületfával is egészben Gömör látja el. ... A leginkább Garanról, Kokove és Klenóczról elszállított faneműek mennyisége deszkákban 400 000, sindelyben hatmillióra, létzekben 100 000, épületfában 40 000 folyó ölre tehető."

65 „Torna vármegye fő gazdasága mindeddig erdejében állt, úgy, hogy más megyékben eladott fáért, faeszközért legtöbb pénzt vészen be."

66 Szepes fő kereskedési cikkei között szerepel a fa, zsindely, deszka is.

6 7 Sőt ugyanitt Krompach nevezetű falu lakosai zsindelyszegcsinálásból és az azzal való kereskedésből keresik élelmüket.

68 58. BAKÓ Ferenc 1982. 7. 59. FÉNYES Elek 1847. 252. 60. FÉNYES Elek 1847. 147. 61. FÉNYES Elek 1847. 148. 62. FÉNYES Elek 1847. 148. 63. FÉNYES Elek 1847. 151-152. 64. FÉNYES Elek 1847. 78. 65. HUNFALVY János 1867. 312. 66. FÉNYES Elek 1847. 279. 67. FÉNYES Elek 1847. 271. 68. FÉNYES Elek 1847. 277.' 212