Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Lackovits Emőke: A Balaton szerepe a paraszti árucserében

somogyi gazdák és kereskedők.

5 Tehát az északi és déli oldalon is elsősorban a part menti községek kerültek árucsere-kapcsolatba egymással. A távolabbi települések közül csak azok, amelyek a vízi átkelőt könnyen és gyorsan megközelíthették. A kereskedelmi kapcsolatokban az áru mennyisége és minősége, valamint vételára mellett a közlekedés gyors és viszonylag biztonságos volta is döntő szerepet kapott. A CSERETERMÉKEK A fejlett árucsere legfontosabb csereterméke északi oldalra a somogyi gabona volt: a búza, árpa, de a kukorica és a rozs is. A déli oldalra pedig a vulkáni talajon termett szőlők bora. A Balaton két partja között már BÉL MÁTYÁS is említi a gabona-bor termékcserét.

6 A Somogyból való gabonabeszerzést írta le 1834-ben OLÁH JÁNOS: „Itt (Kővágóőrs) a gabonából gyakorta megszűkülő Balatonmellékiek számára van épülve egy igen derék magház, melly Somogyból átszállíttatott mindennemű eleséggel töltetik meg és mivel árra olcsóbban szabatik mint kél Veszprémben és közelebb is esik, jó keletben vagyon."

7 Ugyanerről néhány esztendővel később FÉNYES ELEK is tudósít, megnevezvén a magtár tulajdonosát is: Jankovich birtokost.

8 A borral kereskedést pedig EÖTVÖS KÁROLY említi: „ ... s bort is vásárol a somogyi Zalában."

9 Ez a rendkívül jelentős termékcsere nemcsak a korábbi századot jellemezte. Recens néprajzi adatok sokasága igazolja, hogy a múlt század második felétől az 1950-es évekig rendszeresen vásároltak és szállítottak Somogyból gabonát az északi oldal gazdái, míg a déliek - tekintettel arra, hogy Somogy már a 18. századtól nem tartozott a jelentős borvidékek közé

1 ° - az északi oldalon szerezték be a bort.

1

' E két termék mellett rendkívül jelentős volt az állatkereskedelem is. Szarvasmarhát, sertést, de lovat is vásároltak a somogyi gazdák az északi part községeiben, míg az északi part falvaiból a déli oldal állatvásárait látogatták. Mindezeken kívül közvetlenül kereskedtek még hallal, mésszel, sikálófölddel, náddal is. Mert ugyan a déli oldal nagyobb nádas területtel rendelkezett, azonban az északi part nádasai sokkalta értékesebbek voltak, csaknem kétszerte jövedelmezőbbek, délen is kelendőbbek, s míg délen 20 faluból mindössze 13-nak, addig északon mind a 30 falunak volt nádasa.

12 Miután a Balaton bérbe adásával, majd a berkek lecsapolásával a halászat elsorvadt, a tihanyi halászoknak lehetősége nyílott nemcsak az északi, hanem a déli oldalon is a halértékesítésre.

13 5. Erre vonatkozóan még: MOLNÁR Ágnes 1985. 675-681. 6. V.o. CSOMA Zsigmond 1984. 331-349. 7. OLÁH János 1834.71. 8. V.o. FÉNYES Elek 1836. 485. 9. EÖTVÖS Károly 1982. 106. 10. Vö. KNÉZY Judit 1981-83. 299. 11. CSOMA Zsigmond szíves közlése. 12. JANKÓ János 1902. 300-301., valamint MARTON Jenő szíves közlése. 13. KNÉZY Judit 1981-83. 303. 166