Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Dankó Imre: Árucsere és migráció

Az etnikai meghatározottság vizsgálatához kötötten kell megemlékeznünk éppen az áruk migrációjával kapcsolatosan arról is, hogy az árucsere szempontjából, minthogy éppen cseréről, adok-veszekről van szó, nem beszélhetünk egyes területek, egyes ilyen vagy olyan készítő tevékenységet folytató népcsoportok prioritásáról. Nem szabad elfelejteni, hogy általában minden eladó szükségből ad el és ugyancsak általában, minden vevő szükségből vásárol. Az eladók nemcsak hoznak valamit eladni, elterjeszteni és ezáltal felemelni, fejleszteni a vevők környezetét, mert az eladott áruért csere esetén olyan áruféleségeket kaptak, vagy kapnak, ami neki vagy nekik nincsen, jól lehet szüksége vagy szükségükvan rá: vagy pénzt kapott, kap érte, amivel ott helyben, vagy útközben megvásárolja a neki hiányzó, de szükséges árut. Az árucseréhez kapcsolódó migrációnak valóban vannak átadó, elterjesztő, technológiát, anyagfelhasználást stb. fejlesztő funkciói, azonban nem így; ilyenformán, leegyszerűsítve és mindenképpen egyoldalúan. Az árucserének, az árucsere migrációs tényezőinek éppen a csere, az egyenlő feltételek, a kölcsönösség betartása az egyik legfontosabb lehetősége a migrációs hatások kibontakozásához. Mindennek óriási irodalma van és igazán a bőség zavarával küzdök, amikor csak a legfontosabb kutatók, illetve feldolgozások ide vonatkozó megállapításaira utalok. Jómagam is több alkalommal foglalkoztam az árucsere etnológiai kérdéseivel, köztük a migrációs tényezőkkel és funkciókkal is.

6 Mint ahogy igen sokszor kutattam, mentem utána egyedi példákon, egy-egy nevesebb vásár bemutatásánál az ott adott migrációs folyamatoknak.

7 Mindezek alapján az árucsere, közelebbről a magyar árucsere migrációs funkcióról, összefoglalva, a következőket mondhatom el, többek között azzal a céllal is, hogy jó bevezetőt nyújtsak az utánam következő előadóknak, előadásoknak tárgyaik kifejtéséhez. Az árucsere migrációs lehetősége abban rejlik, hogy az úgynevezett vásárhelyek, legalábbis a nevesebbek, nem mindenütt, nem bárhol keletkeztek. A településtörténetből, a településnéprajzból tudjuk, hogy a legnagyobb vásárhelyek ott létesültek, ahol két ellentétes táj; hegyvidék és síkság; nagy vízfelület és szárazföld találkoznak egymással, az úgynevezett peremterületeken, ahol ezek a vásárhelyek egyenesen vásár övezet eket alkotnak (Gyöngyös, Miskolc, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Ungvár, Beregszász stb.). Vásárhelyképződés szempontjából jó, alkalmas területeknek kell tekintenünk a folyami átkelőhelyeket is; esetleg mindkét parton, de az egyiken feltétlenül (Buda és Pest, Vác, Baja, Szeged, Makó stb.); a völgyszájakat vagy bejáratokat (Miskolc, Nagyvárad, Lippa stb.); a nagy kiterjedésű azonos földrajzi adottságokkal rendelkező területek középpontjait, az olyan helyeket, ahol szárazföldi utak találkoznak, keresztezik egymást. Ilyen nagy kiterjedésű területünk a Kis- és Nagy alföld, az erdélyi és a Fejér megyei Mezőség stb. (Komárom, Kecskemét, Mezőtúr, Hódmezővásárhely, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Székesfehérvár, Sárbogárd stb.). 5.GRAEBNER Fritz 1910.; THURNWALD Richard 1932.; McC. ADAMS Robert 1974.; LOCKWOOD W. G. 1972.; BELSHAW C. S. 1963. 6. DANKÓ Imre 1978. 250-289.; Vö.: DANKÓ Imre 1974. 135-158.; DANKÓ Imre 1977. 7. DANKÓ Imre 1963.; DANKÓ Imre 1964. 169-185.; DANKÓ Imre 1974.; DANKÓ Imre 1974. 207-233.; DANKÓ Imre 1974. 175-187. 15