Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Bencsik János: A folyók elválasztó, a révek összekötő szerepe a paraszti árucserében

tebb kereskedelemmel rendelkező mezővárosokban, illetve nagyközségekben (pl. Tokaj vagy Polgár) értékesítve az árut, a termelők a helyi boltokban beszerezhették a nekik szükséges cikkeket: cukrot, petróleumot, textíliákat, a tokaji sóháznál a sót is. A múlt századi állapotokra utalva pedig a vásározók Tokajban szerezték be pl. az ablaküveget, a háztartáshoz szükséges rézedényeket.

7 A vásározás már a távolabbi települések között zajlott. Egy-egy tokaji vásárra elszekereztek a szomszédos hajdúvárosok, Nánás, Dorog, Böszörmény lakói. Csoportokba, bandákba összeállva hajtották fótos marháikat a vásárokra.

8 Arra is van adatunk, hogy az eladatlan marhákkal nem tértek haza, hanem tovább hajtották azokat az időrendben következő hegyaljai, környékbeli vásárra. A tokaji és bodrogkeresztúri vásárokra állatokat hajtó nánásiak a tiszalöki réven keltek át. Ha Szikszóra tartottak, akkor inkább a tiszadobi révet vették igénybe.

9 A lábon hajtott állatok mellett szemes terményt, búzát, köles3. kép. Sószállitó oláhok a Tiszán (Vasárnapi Újság 1873. 333. MMMA. 96. 087.) 7. HAJDÚ -Bihai megyei Levéltár, Hajdúnánás város iratai továbbiakban (ír.) No. 786. 1734. „ . . az elmúlt Demeter napi Tokaji vásárra készültek, s kirte Soltiszné a Fantest, hogy vigye el egy Ludgyát, S hozzon Üveg ablakot néki rajta". 8. Fasc,XXXILNo. 990. 1769. „Hányan voltak kendtek egy társaságban akik együtt hajtották egy fótban a marhákat..." 9. Fasc. XX. No. 462. 1750. „Pünkösd havában esni szokott Szikszai vásárokban való utazások után összevesztek a Jakab napi vásár után a Tisza dobi vendég fogadóban." fasc. XXVIII. No. 747. 1764. „.... ugy mint egy Bottos (a) marha mellett szolgált (...) Szikszóra vásárra marhát hajtott." 148