Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Lukács László: Vándorkereskedelem a Mezőföldön

nagyobb részben azonban nem bosnyákok, hanem Fiume és környékbeli tengerparti lakosok, kiknek az 1855. évi december hó 31-én kelt nyilt parancs kivételes kedvezményt biztosított; a házalási szabályzat 17. §. f. pontjában felsorolt árukra nézve ezek tehát házalási könyvük láttamozása mellett a jelzett cikkeket házalási engedélyük alapján akár házról-házra járva, akár a főváros utcáin szabadon árusíhatják. A tapasztalat szerint azonban sem ezen kivételes házalási engedéllyel bíró tengerparti lakosok, sem a valódi bosnyákok a tulajdonképpeni házalással nem foglalkoznak, hanem csak az utcai árusítást űzik és pedig nem a kedvezményezett cikkekéi, hanem szipkák, kések, botok, papucsok s különféle norinbergi árukkal, ebbeli foglalkozásuk tehát nem a házalás, hanem az úgynevezett mozgó iparűzés fagalma alá tartozik .. ."

46 A Fiume és környékbeli tengerparti lakosok 1855-ben osztriga, faolaj és különféle déligyümölcsök árusítására kaptak kivételes házalási engedélyt. A Mezőföld pusztáit még az 1930-as években is járta egy fakezű bosnyák, aki az első világháborúban a Borojevics-hadseregcsoportban volt rohamutász. 1917-ben az olasz fronton Asiagonál vesztette el a fél karját, amikor a bosnyák hadtest katonái éjszaka, puska nélkül, csupán bosnyák görbe késekkel támadtak az ellenségre. Az I. világháború után hadirokkantként kapott árusítási engedélyt. Bőrköténye előtt nagy ládikából bicskát, halbicskát, bugylibicskát, tükröt, fésűt, kefét, szappant, borotvát, cipőfűzőt, cipőpasztát, tűzkövet, meggyfaszipkát, pipát, cigarettát kínált vevőinek. Ládikája sarkában kis képeskönyvek voltak színes rajzokkal. Egykori vásárlói ma is emlékeznek vicces kedvére, emlegetik, hogy fél kézzel milyen gyorsan csavarta a cigarettát. Úgy tudják, hogy valahol a Mezőföld déli részén telepedett meg. IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 1977 A településszerkezet és a táji munkamegosztás (a baranyai Hegyhát példája). Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottáságának Értesítője, A Dunántúl településtörténete 11/1. 85-90. Pécs 1978 A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethnographia LXXXIX. 231-243. 1980 Néprajzi csoport, kistáj és régió. Népi Kultúra Népi Társadalom XI-XII. 39-58. BABAY Kálmán 1892 Balaton-melléki történetek. Veszprém BÁRTH János 1978 A dunai átkelés és réyjog bérbeadásának néhány kérdése. Cumania VI. 97-142. Kecskemét BOGÁR János 1978 Népszokások Gyúrón. Néprajzi Pályamunkák Fejér megyéből I. 37-52. Székesfehérvár BOLDOGRÉTI VIG László 1817 Velentzei Tó Székes Fehérvármegyében. Tudományos Gyűjtemény I. 77-81. BRIGHT Richard 1970 Utazásai a Dunántúlon 1815. Veszprém 46. RÉDEY Miklós-LAKY Imre 1909. 122. 124