Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Árucsere és migráció / a Tokajban 1985. október 28-29-én megrendezett tanácskozás anyaga (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 18. Miskolc, 1965)

Lukács László: Vándorkereskedelem a Mezőföldön

VÁNDORKERESKEDELEM A MEZÖFÖLDÖN LUKÁCS LÁSZLÓ A Kárpát-medence vándor alakjainak árukat, kultúrjavakat közvetítő szerepét GUNDA Béla hangsúlyozta A magyar népi műveltség kelet-európai helyzete című tanulmányában: „A gazdasági életforma különbsége miatt az elmúlt századokban a Kárpátmedence népei között igen élénk volt a közlekedés, az érintkezés. Szlovák, ruszin, román, horvát vándoralakok jelennek meg a magyar népterületen, hogy ott munkájuk, háziipari készítményeik révén megélhetést találjanak. Jönnek a ruszin, szlovák aratók és faárusok. A híres árvái lenből férfiak, nők szövik a vásznat és hordják szét a kárpáti medencébe. A múlt századból ismerünk kaszás, vajas, sajtos, ablakos, szentképes, drótos, viaszkos, kosaras, gereblyés, fazekas, tilinkós, miskároló, zsindelyes, lókupec és juhkereskedő szlovákokat".

1 GUNDA Béla egyik legújabb tanulmányában azokat a vándoralakokat, vándorárusokat mutatta be, akik a két világháború közötti időszakban a mezőföldi Kismarton- és Szentlászló-pusztát felkeresték.

2 A vándoralakok, vándorárusok feltűnése szorosan kapcsolódik a területi, táji munkamegosztás kialakulásához: elsősorban a területi, táji munkamegosztás rendszerében előállított termékeket, árukat közvetítik, cserélik. Előadásomban egy néprajzi értelemben vett nagytáj, Kelet-Dunántúl vándoralakjaival, vándorkereskedelmével foglalkozom. ANDRASFALVY Bertalan szerint a néprajzi értelemben vett nagytáj földrajzi, ökológiai különbözőségeket foglal egységbe.

3 Kelet-Dunántúl területén e földrajzi különbözőségeket a Dunántúli-középhegység és a tőle délre elterülő alföldi jellegű Mezőföld képviselik. Az ökológiai viszonyoktól függően egyes települések földművelése egy-egy növényfajra szakosodhatott. E községek lakói nagy mennyiségű terméküket közelebbi vagy távolabbi piacokra, sok esetben távoli helységekbe szekerezve értékesítették, vagy vidéki kereskedők, vevők jöttek hozzájuk az áruért. Területünkön számos település szakosodott egy-egy növény termesztésére. Közülük elsősorban a zirci, balinkai krumpli, a balinkai, 1. GUNDA Béla 1949. 15. - A vándoralakokkal kapcsolatos kutatások az utóbbi években Szlovákiában is megélénkültek. Ezt a zsolnai várban látható drótos kiállítás mellett a túróci olejkárokról, sáfrányosokról, valamint a drótosokról megjelent könyvek is jelzik: HROZIENCIK, Jozef 1981; FERKO, Vladimir 1985. 2. GUNDA Béla 1983. 7-18. 3. ANDRASFALVY Bertalan 1978. 85-90.; ANDRASFALVY Bertalan 1978. 240-241; ANDRASFALVY Bertalan 1980. 39-58. 8 Árucsere és migráció 115