Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

Ma már nem hagynak ugart. Most mindent rögtön felszántanak és a földet mindig be­vetik. A vetésforgóval sem törődnek. Néha ugyanabba a földbe egymás után négyszer is vetnek őszi búzát. Míg ugart hagytak, azt háromszor szántották fel. Az első szántásnak ugarolás, a másodiknak forgatás, a harmadiknak vetés alá szántás volt a neve. A műveletlen földet pallagnak nevezték. De pallagnak mondták akkor is, ha nem volt idejében művelve. Aki nem tartotta rendben a földjét, arra azt mondták: „Pallag Péteré a födje." A búza vagy más kalászos növények learatása után a földterületet tallónak (tarló) ne­vezték. A tallót őszig meghagyták. Addig legelő volt. ősszel azután felszántották. Mikor a tallóról behordták a kereszteket, akkor ment rá a sertésnyáj, azután a csorda. A behordás bevégzésének idejét tallószabadulásnak nevezték, mert ettől kezdve szabad volt rajta a le­geltetés. A tallószabadulásnak nem volt meghatározott ideje. Az időjárástól függően hol hamarabb, hol később került rá a sor. A Rét elnevezést Sályban nem kimondottan szénakaszálásra alkalmas föld értelmé­ben használták, hanem inkább földrajzi helynévként. Azt a határrészt nevezték így, mely a falu folytatásaként húzódó völgy legmélyebb részét képezte, s közepén a patak folydo­gált. A két partján elterülő vizenyős föld egy kicsit felkapaszkodott a domboldalak aljába is. A Fekecsér felé kiemelkedő részét Rétódalnak, a töltés, az út felé kimagasló részét pe­dig Réthátnak nevezték. A Rét patak melletti, legmélyebb részét használták kaszálónak. Ezt a részt néha a víz is elöntötte. Mikor az erdőn, fenn a hegyekben nagy esőzés volt, ak­kor a patak kilépett a medréből,s vízzel borította el a Rétet. A magasabban fekvő Rétódal azonban nem volt kitéve ilyen veszélynek. Azért ide vetették a kendert, a tehén számára a répát, a mákot, s ide ültették a krumplit is. Ha ezeket a veteményeket és a sarjút betaka­rították, akkor volt a rétszabadulás. Általában október 1. körül. Ettől kezdve & Réten is folyt a legeltetés, míg csak le nem esett a hó. Kivételt a nagyon esős idő képezett, amikor nem engedték a tallón és a réten a legeltetést, hogy a lágy földben a jószág sok kárt ne te­gyen. A Tag kifejezés a nyomásos gazdálkodás idejéből való. A Tag olyan külön nyomást jelentett, ahol egyben voltak a földek. Előnye az volt, hogy nem kellett sokfelé menni föl­det művelni. Nem is parancsoltak a tagosoknak. A földjüket a csorda se járta. Mégis, nem szerették az emberek,ha csak a Tagon volt földjük. Előfordult pl.,hogy a Fekecsércn esett az eső, ugyanakkor a Tagon egy csepp se volt. Ha több nyomásban volt a föld, több re­mény volt arra, hogy ha egyik helyen nem, akkor a másikon mégis sikerül a gazdálkodás. A teleknek két fajtája volt: benntelek és kültelek. A benntelek a falu belső területén lévő földterület, amely leginkább házhelyül szolgált. Legfeljebb kisebb gyümölcsös lehe­tett még rajta. Nevezték még kenderfődnek is, mert ezért is, mint a kenderföldért, zsákot kellett adni az uraságnak. Ma zártkertnek nevezik. A kültelek kint a határban lévő része volt a jobbágy félhelyfődjének, melyet más szóval teleknek is neveztek. A kültelek vagy szántóföld, vagy szőlő, vagy szőlőnek való föld volt. A benntelekéxt nagyobb adót kellett fizetni. Ha elcserélték, akkor a benntelekért a kültelekén a dupláját adták. A benntelek tulajdonosára azt mondták: Benntelekje van. Ha pedig valaki a sajátjáról beszélt, így emlí­tette: az én telkem. A kert ma olyan bekerített helyet jelent, mely hasznosított föld és adó alá esik. Az udvar, mely ugyancsak bekerített hely, nem hasznosított föld, s ezért nem esik adó alá. Régen, a század elejéig a falun kívül még úgynevezett szérűskertek is voltak. Olyan beke­rített helyeket neveztek így, ahová a termést odahordták, s ott nyomtatták el. A szérűs­kert rendszerint élősövénnyel volt körülvéve. Pl. liceumgarágyával vagy diáksövénnyel. A diáksövény szőlőkarókból és mogyoróvesszőkből készült egyszerű kerítés. Régen mindég kihirdették, hogy lehet menni az erdőre tisztítani. Ilyenkor aztán munka fejében hozták 72

Next

/
Thumbnails
Contents