Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)
A gazda, mikor a ganajt az állatok alól az ólból az udvarra juttatja, akkor kiganajoz. „Kiganajoztál e mán az ólból?" szokták kérdezni. A kiganajozás első mozzanata a léganajozás. A gazda az állat alól egy vasvillával kiszedi a trágyás, elhasznált ajjazót és az ól közepére csomóba rakja. Majd nyírágseprővel felsepri az elhullott, vagy visszamaradt ganajt. „Az ólba' mindig befele kell seperni, mer' ha kifele sepernek, akkor kiséprik a hasznot" — mondja Horváth Jánosné. A leganajozás után jön a tulajdonképpeni kiganajozás. Az ól közepén lévő ganajcsomónak az udvarra való kihordása. A ganajcsomót ganafozó soroglyáia rakják, azt ketten megfogják és kiviszik az istállóból a trágyadombra. A trágyadombot gondosan rakták meg és kezelték. Az aljára szalmát raktak. Arra egy sor ganajt hordtak Ha volt elég szalma, ezt megint szalmával szórták le, s úgy került rá ismét egy réteg ganaj. Egy sor szalma, egy sor ganaj. Így történt a trágyadomb rakása. Mikor már nagy volt, s többet nem rakhattak rá, akkor meg is taposták. „Jó nagy fiú vótam, - emlékezik Horváth János, - amikor nagyapám velem rakatta a trágyadombot. Mikor elkészültem vele, azt mondta: - Megnőttél fiam, de még a ganajt se tudod elrakni! — Mit kéne még vele csinálni? - kérdeztem. Hát erre körültapostatta velem a trágyadombot, hogy a szalmát ne fújja ki belőle a szél." Ahol sok állat és sok szalma volt, a trágyadombot még lóval is megtapostatták, hogy jól összegyúrja a trágyát a szalmával. így több lett a trágya. Az istállóban tartották a zabos tarisznyát és a lószerszámot. Aki jobbmódú volt, külön szerszámost épített, s abban tartotta. A sertésólat rendszerint fából építették. Kb. fél méterrel a föld színe fölé emelték, lepadlózták, s kifutóval is ellátták. Padlása is volt és legtöbb helyen ezt használták tyúkólnak gen sok helyen nem is volt tyúkól. A kapu közelében lévő eperfán háltak a tyúkok, jércék, kakasok. Ha hideg volt, különösen sokat kukorékoltak. A fáról könnyű volt ellopni is a baromfit. Akinek kellett, csak felnyúlt érte a fára, s vitte. A háziállatok közül még a kutyának eszkábáltak valamilyen ólat. A macska helye bent volt a konyhában. A század elején ritka volt falun az állatorvos. Súlynak még ma sincs helyben állatorvosa. Ha beteg lett a jószág, rendszerint a pásztorhoz fordultak segítségért. Tarjáni András (1894) az állatok gyógyításáról ezeket mondta el: 91 „A birka, hogy lé né sántuljon, kezelni kéli. Timsót kell hígítani (feloldani) kékkővel és avval kéli kezelni a lábát. Aztán külön kéli tenni az ilyen birkákat. Ha lesántul, hason eszik, térgyén eszik, nem tud enni. Mindén ősszel, tavasszal át kell kezelni, hogy meg né sántuljon. Meg ha a juh a sánta juh nyomában átmegy, akkor is kezelni kéli, mert mégkapja, ha nem is sánta." „Ha a kérője (kérődzője) eláll a birkának, egy picike ectét (ecetet) adok. Egy félpohárnyi ectet. Marhánál égy esztendős borjúnak 1/4 -ed litert, nagynak 1/2 litert. Abba két rész víz légyén. Két fej hagymát összevágok. Ha nagy a hagyma, kevesebbet. Beleteszem az ecetbe. Mikor jól átitatta az ecet, akkor beletőtöm az állatba. Nincsen olyan kérő—por (kérődzést megindító por, gyógyszer) a világon, aki ennél jobban használjon." „Ha csemellése van a birkának, ezáltal a kérője is eláll. Ha pedig vérbaja van, hírtelen hízik, mégerelém a szémi alatt. A bicskámat mégfogom, odatészem a hegyit a szemi alá, a másik tenyeremmel még rávágok a végire. Ugy szabályozom be, hogy meddig ménjén. Ha pedig rüh pattan ki rajta, akkor csinálok olyan orvosságot, hogy ha égy kullancsot rá teszek égy cserépdarabra, és orvosságot tészék rá, mégöli öt perc alatt, akkor a rühöt is mégöli. Ez kerolinból van. Ha kerolinom nincs, akkor disznózsírt főzök össze kény esővel (higany) még kékkővel (rézgálic). Kihajtja ez még a kútból is a vizet." „Ha sebe van a jószágnak, be kéli kenni kerolinnal. A rüh még bőrbetegség. Olyan, mint a tetves ember. A keringős juhokat még szokták operálni. Ugy nevezik az ilyen ke91 BARSI Ernő 1984. 68
