Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

26. kép: Nagyágy özv. Vanczák Jánosné, Kosa Rebeka házában s úgy aludt benne egy 5-6 tagú, vagy még nagyobb létszámú család.

82 A nagyágy fekvő felülete kb. 180 x 100 cm volt. Nevét nem nagy méretéről, hanem inkább arról kapta, hogy ezt vetették fel magasra, erre kerültek a díszesebb ágyneműk, s a kivarrott párnavégek. Rendszerint ezen aludt az asszony a leánygyerekekkel. Egy gyerek mellette, kettő meg „lábtól" feküdt. A kiságy alacsonyabb lábakon állott mint a nagyágy, s nem volt magasra felvetve. A magasra vetett nagyágyat általában nem bontották el lefekvéskor, hanem kuripintyomot helyeztek fölé. Ez abból állott, hogy az ágy két oldala fölött egy-egy rúd volt végig fektetve, erre keresztbe fákat tettek, az egészet lepedővel letakarták, s föléje párnákat raktak. Lefekvéskor a lepedőt csak felhajtották, s alája be lehetett feküdni. Reggel felkelés után meg csak le kellett engedni, s készen is volt az ágyazás. A szegényebb emberek ricupokróccal (rongypokróc), a tehetősebbek dunyhával takaróztak. Ha öregek aludtak a kiságyban, a férfi kiment az ólba hálni. Nagyobb legényfia is itt aludt. De az öregek gyakran kiköltöztek a komorába, s a nagyházat átadták a fiataloknak. Ilyen esetben a kiságyon a férfi hált egy, vagy két fiúgyerekkel. Amelyik gyereknek nem jutott már hely az ágyon, az a suton aludt. Ide is terítettek kis szalmazsákot, s erre feküdtek a gyerekek. Szükség esetén, hasonló módon a kocik is szolgált fekvőhelyül. A csecsemőt rendszerint bűcsűbe (bölcső) fektették. Sályban a század elején csak talpas bűcsűt használtak. A hinta bölcső teljesen ismeretlen volt. Az asztal fölötti falon katolikus házaknál szentképek, reformátusoknál Ádám és Éva, bibliai jelenetek vagy magyar történelmi képek nyomatai függtek bekeretezve. A falakon rózsás cseréptányérok, s a gerendákba vert szögeken meg rózsásbögrék díszlettek. A komorában kisebb asztalok, stelázsik, polcok álltak élelmiszerek, edények tárolására. A fal mellett zsákok, s lisztesláda. Ha szükség volt rá, a komorába is állítottak ágyat vagy dikót, a helyiség fűtésére pedig masinát (takaréktűzhelyet), melynek füstjét kivezették a pitar szabadkéményébe. A négyosztatú házakban a pitar két oldalán lakószoba helyezkedett el, és nagy ház meg kisház elnevezéssel különböztették meg. A kisház ugyanolyan sarkos elrendezésű volt, mint a nagyház. Csak Sályban kemencét sosem raktak a kisházba, hanem kizárólag 82 BARSI Hajna: Élet egy régi sályi házban. Herman Ottó Múzeum néprajzi adattára. 41