Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

19. kép: Háromszintes „tömör lakás" sátortetővel A ma élők olyan füstös házra, melyben füstelvezetés nem volt, egyáltalán nem emlékeznek. A Latorban feltárt árpádkori lakóházak voltak üyenek. A ma élők által még látott ieglustosebb fűtőberendezés a kandallós tüzelő volt. (így nevezték Sályban a kürtös füstelvezetést! nyílt tüzelőhelyet.) Sályi Józsefné nagyapjának házában látott még ilyet (volt Kocsis-fele ház). A nyitott kandalló fölött betapasztott paticsból szikrafogó (füstelvezető volt) s azon ment fel a kandalló füstje a padlásra. A padláson még a szarufa is feketére tustolodott tőle. A századeleji sályi házakban a tüzelőberendezés túlnyomórészt kívűlfűtos-kemencés tüzelő volt, melyet ugyan csak sütéskor használtak, s helyette a falbarakott 35 pitarbol fűthető kemence, ezt csak sütésre használták, ez pedig ritka alkalom volt ÁUando iuteju-e, meg főzésre is szolgáló rakott masina (beépített takaréktűzhely) nem volt benne. Férfi embernek vagy gyereknek még bemenni se lehetett a nagyházba. Csak megálltak az ajoba es az asszonyok hozták ki nekik a nagyházból az ünneplő ruhát. Csak a kisházat laktak. Az egész család ebben az egy helyiségben lakott. A pitar hideg volt szabadkéménye miatt, meg azért is mert ajtaját nyitva lehetett tartani, hogy ablak hiányában világosság jöjjön be rajta. Csa a verebce volt betéve, így a huzat kivitte azt a kis meleget, melyet a tüzelésből nyertek. Az itt lévő falba rakott masinán azért csak nyári időben főztek A nagy, nyitott szabadkéményben télen csak a disznóhúst füstölték~azzal a füsttel mely a kisház rakott masinájából ide volt kivezetve, meg a katlan füstjével, melyben lugzáshoz (nagymosás neve) melegítették a vizet. A pitar a mestergerenda alá rakott boltíves nyílású fallal kette volt választva. Belső részének kémény alatt volt a neve. A nagyházat fehér háznak is mondták, mert itt volt legszebb, fehér ágynemű a magasra vetett ágyon A kisházban egyszerűbb bútorzat volt. Ágy, vagy régebbi nevén nyoszolya helyett inkább dikót állítottak a sarokba. Ebben a helyiségben végezték a fonást-szövést is. Télen itt főztek a tálba rakott masinán, s egyben ezzel is fűtötték a kisházat. A nagyház kemencéjét csak kenyér es turosbéles sütésére használták.