Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

Leggyakoribb tetőfedő anyag még a század elején is a zsúp volt. Ez volt a legolcsóbb, a legkönnyebben elérhető. A sályi tetőkön az u.n. kévés zsúpozás található. A rozsot, melyet Sályban gabonának neveztek, kézi cséppel csépelték ki, hogy a szálai össze ne törjenek, s a kéve is egybekötve maradjon. A kicsépelt gabonakévéket erősítették fel azután a tetőre. Az alsó soron a rozsszalmaszálaknak a töve néz lefelé, de a második sortól kezdve fordítva rakták, tővel felfelé. A zsúpkévéket a / 7. kép: Szarufás tetőszerkezet a pusztuló lécekre (a hasított vékony fát Török-féle házon is lécnek nevezték) ugyancsak zsúpból font szalmakötéllel erősítették. A zsúpfödelet a ház tetején lelecelték, majd dróttal lekötötték. Ritka volt a nádtető, mert Sályban nem termett nád, ezért beszerzése, meg nádazó mester hozatása a Tisza mellől költséges volt. Csak iskolaépület fedésére hozattak a múlt század második felében nádat, s ekkor Mezőcsátról jött a munka elvégzésére nádazó mester. Igényes és költséges tetőfedőanyag volt a múlt században s még a század elején is a fazsindely. A községházát fedték vele az 1873—

as leégés után. Ez a mondás maradt róla: „Hallgass, mert zsindely van a háztetőn!" Palakővel a templomot, meg a ref. iskolát fedték. A templomfedéstől megmaradt palát id. Horváth János vette meg, és fedte be vele a házát. Az 1920—

as években jött be a cserép használata. Ma zömmel pirosló háztetőket látunk, ha a falu fölötti dombokról lenézünk a völgybe. A század elején Sályban kizárólag hosszú házak voltak nyeregtetővel. A patics meg a vályogházaknak csak ereszalja volt. A ház mindkét oldalán csüngőszarufás ereszeket képeztek ki. Csak a gazdagabbak kőházainak volt tornáca, melyet Sályban gangnak, s az ilyen házat gangos háznak nevezték. A gangon a tetőt oszlopok tartották. Ezeket vályogház esetében szintén vályogból rakták. De gyakoriak voltak a faoszlopos gangos házak is. Ezek oszlopfőihez szép, fűrészelt díszítéseket készítettek (pl.: Pincés Eszternek volt ilyen fűrészelt díszítésű gangos házal Rendkívül díszes volt a Felvégben Kovács Dánielé. Ma is találhatók ilyen fűrészelt díszítésű gangos házak a faluban. Néhány házon kőből faragott dór—oszlopos tornácot is láthatunk (pl: Lőwy—féle, Fried Mór—féle, Zádori László ház). „Az már nagy szó vót, ha valakinek gangos háza vót, mert a szegénységnek nem vót gangos háza, — mondja Sályi Józsefné —, csak ereszcsurgás vót a legtöbb házon. Mert csatorna se vót, csak az ereszrői csurgott le a víz, meg a hólé, s ha fagyott, akkor jégcsapok lógtak az ereszen. Mint gyerekek törtük, oszt' nyaltuk, de kikaptunk érte, mert megfájdult a torkunk." A hagyományos sályi házakra nagyon jellemző a nyeregtetőknek egyik alváltozata, az u.n. vizvezetős tető. A házak oromzati fala és a csúcsfala között csepegőereszt képeznek ki. 33