Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

kottaismeret nélkül kórusművek szólamait betanulni, így több örömet találtak az éneklésben. Másrészt fokozta éneklési kedvüket az is, hogy saját dalkincsüket énekelhették, melyhez sok személyes emlékük, élményük is fűződött. A siker is éneklésük nyomába szegődött. A faluban és azon kívül is sok szép szereplés adott újabb és újabb ösztönzést a munkához, s a hivatalos elismerés sem maradt el: 1980-ban országosan kiváló minősítést kaptak. Sajnos, néhány év után Molnár Lajosné nem tudta vállalni a vezetést. így egy darabig megállt a Pávakör tevékenysége. 1982 januárja óta azonban átvehettem a gazdátlanná vált Pávakör vezetését, s újra lelkesen folyik a munka. Elsősorban Sály népzenei hagyományaiból táplálkozunk, amit harmadik évtizede gyűjtök. Olyan bővizű forrás áll rendelkezésünkre, hogy a legjavát válogathatjuk a sályi nép dalainak. Ennél azonban igyekszünk tovább is lépni. Más tájak népdalait is igyekszünk tudatosan elsajátítani, önálló estünk volt A népdalgyüjtő Bartók, A népdalgyüjtő Kodály nyomában círnmel, gyűjtésük színhelyén készült diaképekkel, dalokkal, s énekeltünk a két nagy muzsikus harmóniáival kísérten is. Megszólaltattuk Arany János népdalgyűjteményének dalait halála százóves évfordulójára emlékezve, énekeltünk kísérettel Arany János dalokat, tanultunk a sáiospataki diák melodiáriumokból. Igyekszünk kitekinteni a magyar zenetörténet régi századai felé, felelevenítve történeti énekeinket és keressük a kapcsolatot más népek kultúrájával is. A Pávakör a művelődés kiváló műhelyének bizonyul. A közös dalolások alkaJmat adnak a beszélgetésre, hagyományaink minél alaposabb megismerésére, s egy—egy vetítettképes önálló esten való közreműködés kapcsán mind a pávaköri tagok, mind az előadást halló közönség igen sok ismeretet szerez, és mély élményt kap. Valaha a közösségi alkalmak teremtették, éltették a dalokat. Ma kimondottan a dalolás kedvéért jönnek össze a pávakörben az emberek. De a dalok éneklésének ereje újra közösséggé forrasztja össze azokat az embereket, akik a rohanó élettempóban egyre jobban elszigetelődnének, eltávolodnának egymástól. Az ősi dal újra megteremti a mai élet új közösségeit, és összetartó erőt ad társadalmunknak. 191