Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

Szepessy Pál Kakasfalvi Csuda Zsuzsannában olyan feleséget kapott, aki társa tudott lenni javainak igazgatásában, sőt gyarapításában, emellett egyetértéssel kísérte, talán tanácsaival is segítette közéleti tevékenységét. Boldog családi életet éltek. Zsuzsanna öt gyermekkel ajándékozta meg férjét. (II.) Pál, János, Márton, Erzse és Kata volt gyermekeik neve. • Sály ezekben az években még mindig nem tudta kiheverni az 1596-os török pusztítást. Szepessy Pálék igyekeznek talpraállítani. Bár még halála idején is csak maroknyilakosságról tudósít a fent idézett 1685-ös összeírás (igaz, a faluban csak négy házban laknak, de a tarizsai barlanglakásokban többen is élhetnek), jó gazdálkodásuknak tudható be, amiről a nagy pusztulás közepette egy másik összeírás tudósít, hogy „ ... Miskolcon kívül jó szőlőskertekkel dicsekedtek: Darócz, Sály, Geszt."

46 A gazdálkodásnál azonban sokkal több időt és energiát követel Szepessy Páltól a közéleti tevékenység. Az 1662. évi kassai országgyűlésen tiltakozik az ellen, hogy a nádor 8000 főnyi német katonaság elszállásolását, élelmezését követeli Borsod vármegyétől. Határozottan kiejelenti, hogy ehhez semmiféle beleegyezését nem adja, „tekintettel azon ármádának kegyetlenkedésére

i öldöklésére, dúlására, erőszaktételeire, kastélyoknak, nemes udvarházaknak, templomoknak, , parochiáknak és iskoláknak felveretésére,dúlására,prédálására. . . A szegénység fejének oltalmát és élete táplálását keresvén, néhány ezren közülük a lengyelországi Krajnára, némely részük a török földjére bujdosott s tovább is a haza pusztulásával azon föld népét veszedelmes bujdosástól félthetni . . . Ennek a tűzzel majd megégő s mindenestől megemésztendő szegény hazának éhhel hálásra jutott megmaradt maroknyi lakosit szánja és tekintse, a nagy Isten kedvéért könyörüljön rajtuk (a nádor) és orvosolja meg e nagy Ínségünket, mely az emberi emlékezetet felül haladja:»

4 Sálynak történelme folyamán nem akadt még földesura, aki a nép érdekében ilyen szenvedélyesen tudott volna szót emelni. Sokat kell harcolnia a református nép elnyomása ellen is, mert ebben az időben ÉszakMagyarország református népe sokat szenvedett Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc törvényellenes fellépései miatt. „ . . . /A/ sokféle politikai és vallásügyi visszaélések érthetővé teszik, hogy Borsod vármegye és az egész Felvidék készséggel csatlakozott a Wesselényi-féle összeesküvéshez. Wesselényi Ferenc özvegye, Széchy Mária 1668. aug. 18-ikára Szendrőre hítta össze azt az értekezletet, melyen az összeesküvők elhatározták, hogy Apafi Mihály fejedelemmel szövetkeznek s nyíltan kitűzik a fölkelés zászlaját. Ezen a gyűlésen résztvettek a vármegye képviseletében Szepessy Pál (aki 1666-tól a megye alispánja), Szuhay Mátyás, Szentpéteri István és még többen ... Azonban, míg a készülődések folytak, az összeesküvők közt áruló akadt Iványi Fekete László személyében, ki a bécsi udvart értesítette a készülő mozgalomról. Megkezdődtek az elfogatások. Szepessy Szuhayval Erdélybe menekült.

48 Elkobozta, „confiscálta a királyi kamara Szepessy Pálnak is minden javait." ő azonban Erdélyben tovább folytatja tevékenységét a magyar szabadság ügyéért. 1671-ben a bujdosók követségbe küldik Isztambulba, hogy a Török Porta engedélyét megszerezzék a Habsburg—ellenes mozgalomhoz." 1672—ben egyik vezetője a bujdosók első támadásainak.

49 Komoly sikereket is ér el. Szinánál 1672-ben megveri Spankau császári tábornok seregét.

50 Még ebben az évben Kassát ostromolja Thököly Imrével együtt. Aztán „cselédestől kijőve visszafoglalja egész előbbi miskolci és borsodi jószágait."

5 46 BOROVSZKY Samu 1909.156. 47 BOROVSZKY Samu 1909. 382. 48 BOROVSZKY Samu 1909. 390. 49 KENYERES Ágnes 1967. 762. 50 Révai Nagy Lexikon. Bp., 1925. XVII. 537. 51 KOMÁROMY József 1969. 288 292. • 15