Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

ről ismerünk adatot egy nemesi gazdaság állatállományáról, amely 3 lóból, 3 ökörből, 1 apró baromból és 7 disznóból áll.

31 A tatárjárás után megyénk területén is hozzákezdenek a várak építéséhez, mert bebizonyosodott, hogy csak azok nyújthatnak védelmet a tatárokéhoz hasonló támadások ellen. Eközben a földbirtokok nagy része új nagybirtokosok kezére jut, „akik mellett a régi birtokos réteg, az elszegé4. kép: Falmaradvány örsúr várában nyedett örsúr és Miskolcnembeli családok a középbirtokosok szintjére süllyedtek." Elszegényedésük nemcsak annak a következménye, hogy az új bír tokoselem ha kell, erőszakkal is elveszi a földet a régi birtokosoktól, hanem azért is, mert a régi családok, így az örsúr utódai is egyetértés helyett folyton ellenségeskednek egymással. A régészek véleménye szerint örsúrvára déli részén is azért épül kőből erősség a régi földvár déli sarkában, hogy a családi villongások idején nagyobb védelmet találjanak benne. A család ágai pereskednek, bírtokrészeket adnak el. Pereskedik pl. a Vár ally ai-ág a Sályi-ággal azért, mert a sályi ághoz tartozó IX. Miklós a Várallyai ághoz tartozó VI. Miklóst, István fiát Leány falván (Sály és Ábrány közti falu) állítólag véletlenségből megölte. A per vége az lett, hogy vérdíj fejében IX. Miklósnak át kellett adnia mészallyai (várallyai) és dorogmai részeit IV. Jánosnak és II. Péternek. Az erről szóló, az egri káptalan előtt kötött egyességről szóló okiratban szerepel először Sály neve (L. 6.sz. jegyzet). Földet veszítenek el egyszer pl. 3 szolga megöletéséért. Együttesen perel II. Tibold és II. János 1323-ban Körtvélyesi Pál ellen. I. János nőtestvérének hozományi pere folyik volt férjének atyjafiai ellen 1324-ben.

32 A perekkel nemcsak a család ereje gyengül, hanem a birtokon élő jobbágyság is kárt vall. A Tiboldok könnyelműségéről tudósít az egri káptalan 1549. július 25-én kelt oklevele is. Az oklevél szerint Daróczi Tibolt Zsigmond fia, István azt vallotta, hogy mivel anyja, Kenderessy Zsófia s ennek férje, az ő mostoha apja, Kunovich Miklós minden apai javait elherdálták, Balassi Zsigmondot kérte gyámjául mindenféle javaiban.

33 Elgondolkodtató, hogy mindez Buda várának a török általi elfoglalása után nyolc évvel történik. Ki tudott volna a töröknek ellenállni, mikor jó uraink azzal foglalatoskodnak, hogy birtokokat herdálnak, pörösködnek, törvénybe járnak. Nem csoda, ha nincs erő, mely el tudná hárítani a népre zúduló mérhetetlen veszedelmet. Az okmányok, fennmaradt írásos adatok nem is szólnak ezekben az időkben a népről. Még a XVI. században is csak a birtokosokról olvashatunk. így csak következtethetünk arra, hogyan is élt a nép, így a sályi is ezekben az évszázadokban. A viszálykodó földesurak alatt sokat romolhatott a helyzetük. Sályba is elérhettek az 1514-es Dózsa-féle 31 GYÖRFFY György 1963. 746. 32 KARÁCSONYI János 1901.419-425. 33 Országos Levéltár Táblai Osztály 4278.sz. 12