Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

fel a zsákot. A magtárba meg grádicson vitték fel az emeletre a vállon vitt zsákot. A gabonát veremben is tárolták. Sokszor járt ellenség ezen a tájon, s a lakosság tanácsosnak tartotta szem elől elrejteni az életet. Vermet a pincesoron lévő pincékben vájtak. Száraz kőpincékben. (Kovács Bertalan, Horváth József, Horváth János pincéjében.) De pincén kívül is ástak vermet. Pl.: a Geszti úton is bukkantak száraz agyagba ásott veremre. Sőt háborús időben (pl. a második világháború idején) az eresz alján is ástak vermet. A gabonaverem szája köralakú, keskenyebb, alul aztán kiszélesedik. A veremnek résznevei nem ismeretesek. A kőből faragottak nagyon régiek, így készítőjükről nem tudnak. Különben is úgy szerették az ilyet csinálni, hogy a másik ne tudja. A vermet zsúppal bélelték, hogy a szem ne kerüljön közvetlenül a verem falához. A kibélelt verembe beleeresztették a terményt, elegyengették mikor megtelt. Aztán szalmával lefedték és letapasztották. A vermeket búza tárolására háborús időn kívül emberemlékezet óta nem használták Sályban. A helynevekben is maradt nyoma az egykori vermeknek. A falu fölötti egyik domb neve: Vermes. A gazdaemberek leggyakoribb gabonatároló helye a pitar mögötti, vagy kisház mögötti kamarában volt. Nagyobb gazdáknál akadt helye a terménynek más gazdasági célú épületben is. Volt olyan komora, ahol csak a földre öntve tartották a terményt. Legtöbb helyen azonban erre a célra hombárt csináltak, vagy szuszékot. A szuszék hordozható volt, s a gerendákra deszkából épített gabonatartót nevezték hombárnak. Vesszőből, gyékényből nem fontak gabonatárló alkalmatosságot. Sályban ezeket csak fából készítették. A szuszékot tehették üresen egyik helyről a másikra, a hombárt nem, mert az be volt állítva. Helybeli ácsmesterek voltak a készítői. A szuszék tulajdonképpen ácsolt láda. Belement akár 10 mázsa élet is. A hombár készítésénél gerendákat fektetnek le, erre függőleges oszlopokat erősítenek, sőt fölül a mestergerendára is bekötik. A fenekét ledeszkázzák. Mivel gerendákon áll, a macska be tud bújni alája, ha egér után szaglászik. A függőleges oszlopok középig bevájtak, s ebbe jönnek a ki és berakható oldaldeszkák. Ugyanígy deszkákkal berakható a háta és az eleje. Annyi deszkát raktak bele, amennyire a termény mennyisége miatt szükség van. A hombár elfoglalta a komora egész hátsó részét teljes szélességében. El volt fiókolva három részre. Mindegyikben más terményt tartottak. Egyikben búza, a másikban árpa, a harmadikban rozs állott. A komorában tárolt búzának az egér a legnagyobb kártevője, meg a zsuzsok (zsizsik). Az egerek irtásában az egérfogók mellett főleg a macska segít. A komora ablakon rács volt, s a rács között könnyen be tudott menni a macska. A zsuzsok akkor lephette el a búzát, ha több évig tárolódott. Régen úgy védekeztek ellene,hogy a búza közé diófa laput (levelet) tettek. Ma vegyszerrel irtják. A szalma és a törek csomója. Az összerakott szalma és törek csomójának kazal a neve. Az összerakott zsúpnak zsúpcsomó. Az összerakott töreknek is törekkazal a neve. össze van rakva a szalmakazal végébe. Szalmával színelik, hogy a tyúk ne rúgja széjjel. Az asztag szót nem használják. Boglyába csak a szénát rakják. A nyomtatásnál hosszabb ideig tartott a kazal összerakása. Minden nap vittek rá néhány rudast. A szalmakazalnak téglalap alakú volt az alapja. Azt tudták, hogy hány kereszt szalmája lesz bele rakva, és aszerint vetették meg az alapját. A kazalrakás legfontosabb eszköze a villa. Sályban kazalrakáshoz négyágú vasvillát, egyesek három ágú vasvillát használtak. Kétágúval csak a kivehányók dolgoztak. A múlt század végén még a fa vili a is előfordult. A vasvilla akkor kovácsolt vasvilla volt. Ujjnyi vastag ágai voltak. A század eleje óta már gyári vasvillát használtak. Részei: vasvilla nyele (ezt úgy ütötték bele: mogyoró, bodza vagy fűzfa adta az anyagát), villa, villaág. ötágú Sályban nem volt használatos. A nyél kb. 2-3 méter hosszúra készült. Cséplésnél, szalma128