Barsi Ernő: Sály : egy bükkalji falu a hagyományos gazdálkodás idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 17. Miskolc, 1965)

A gép húzatásáról annak kellett gondoskodnia, akihez ment a gép. A géptulajdonos adta az üzemanyagot. A munkások „kölcsönbe" dolgoztak. A húzatás vagy lóval vagy ökörrel történt. Esetleg az uradalomtól kértek kölcsön két bivalyt, s az is elhúzta. Lóból, ökörből 4 kellett a húzatáshoz. Hátul volt két rudas ló, elől két első ló. A cséplés előtt próbacséplést, helyesebben: próbagéplést tartottak kint a határban. Ide a gépes maga húzatta a garnitúrát. A Geszti úton volt ilyen szérűskert. Ide az vitte gépeltetni a búzáját, akinek kevesebb volt. A részesaratók ide hordták a maguk 10-15 keresztjét, meg akinek csak 1-2 kocsi búzája volt. Ezért nem állították be az udvarára a gépet. A közös szérűn kocsival a gép mellé álltak, elgépelték, s a szalmát, töreket, meg a terményes zsákokat kocsival hazavitték. A próbacséplés után az húzatta haza a gépet, akihez először ment a gép. A cséplőt behúzatták a csomó mellé. Behúzták a féket. Aztán behúzatták a motort. Megnézték, hogy irányában van-e a cséplődob kerekeknek. Ha rendben találták, ennek is behúzták a fékjét. A kerekek mellé kapcsos papucsokat helyeztek, melyek rögzítették a gépeket, és megakadályozták, hogy elrázódjanak a helyükről. Egy órán belül meg volt az állítás. A géplés befejezése után a kiállítást a gépészek csinálták. Feloldozták a kapcsokat, rudat tettek a cséplőgépbe meg a motorba, s már fogták is a lovat—ökröt bele. Azok is segítettek a kiállításban, akikhez ment a gép. Először elhúzatták az elevátort, aztán a cséplőt, a motort és végül a szerszámoskocsit. Egy ember vezette az elsőket, egy meg a rudasokat. Hátul ment a tulajdonos, és ha lejtőre kerültek, akkor fékezett. De mentek még emberek a gép mellett villával, és segítettek, ha kellett. Volt olyan is, hogy a ló ijedős volt. Ha megzörrent a gép, ment volna világgá. Ilyenkor kellett a segítség. A sályi uradalomban hatalmas gőzgép hajtotta a cséplőgépet. Ezt ökrökkel húzatták. Eléje fogtak 10-12 ökröt is. Csak a szántó gőzgép volt magánjáró. • A gazda mindenkit élelmezett, aki a gépnél dolgozott. Ha étkezési időre végeztek, annak kellett enni adnia, akinél végeztek. De ha pl. de. 10 órára végeztek valahol, s 11—re mentek a másik helyre, akkor nem az új helyen adták az ebédet, hanem ahol végeztek. Az étkezésnek ilyenkor ünnepi jellege volt. Ebédre húsleves volt főtt hússal, aztán béles vagy pite. Vacsorára zöldbab, lencseleves, tökkáposzta volt, ha azon a helyen már ebédet is adtak. De ha délben fogtak hozzá a gépléshez, akkor este is rendes ebédkosztot adtak. Az embereknek bent a házban, az asszonyoknak a konyhában terítettek, s a gazda kiszolgált. A főhelyen a gépész ült az etetőkkel. Falusi gazdáknál géplő csapat nem volt, csak segítség. Gépes csapat csak a nagybirtokon volt.. Ez rendszerint az aratókból állott. Nagy gépnél 20 pár is dolgozott. Két nő volt a dobon. Ezek felváltva is dolgoztak. A töreknél ismét 8 nő dolgozott. Ha kocsiról gépeltek, két ember hányta a kévéket a dobra. A magtárnál volt 2 ember, a törekkazalnál 1, a szalmakazalnál 4-5, a zsáknál 3-4. Ezenkívül a gépész, két étető, két kocsis hordta a búzát a magtárba, és 1 putyinkás, aki vizet hordott. Hajó volt a termés, az urasági nagy gép 160-180-200 mázsát „vert el" egy nap alatt. A Gorove birtokon hajnali 4 órakor kezdték el a gépiest, akkor már fütyült a gép. Este addig tartott, míg csak láttak. Éjjel nem dolgoztak. Első pihenő reggeli alatt volt, 7-8 óra tájban, de csak addig, amíg ettek. Utána: adj' Isten egészségükre!, aztán fütyült a gép és indult. Délben 12 órakor 1 óra szünet volt. Uzsonna egész rövid volt 4—5 óra tájban. Este, mikor leállt a gép, akkor volt vacsora. Akkor már sötét volt. A cséplőmunkások felszereléséhez csak a villa (férfiaknál) és a gereblye (nőknél) tartozott. A géplés általában augusztus elsején kezdődött, és a sályi búcsúig (aug.15.) tartott. De ha esős idő volt, akkor nem fejeződött be Kisasszony napra. A mázsálás tételeit a gépész és a gazda is írta. Ebből számították ki a géprészt. 123