Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)
Dankó Imre: Az árucsere szerepe az északkelet-magyarországi interetnikus kapcsolatokban
munkájukért szívesen alkalmazták őket, még erdélyi manufaktúrákban is. 18 Ezeknek a mecenzéfi munkáscsoportoknak is állandó helyeik, munkáik alakultak ki az idők folyamán. A szlovák mezőgazdasági munkások és a mecenzéfiek több jól használható mezőgazdasági eszközt, eszközfajtát elterjesztettek az Alföldön vagy másutt, ahol dolgoztak. Otthon pedig számos itt látott, használt, tehát kipróbált eljárást, eszközt meghonosítottak. Meg kell említenünk az árucserében megnyilvánuló etnikus tényezők sokoldalúsága miatt azokat a többek között Kassa köré települt bolgárkertészeket is, akik ott is elterjesztették az intenzív, iparilag folytatott zöldségtermesztést. A Kassa környéki bolgár kertészek árutermelők voltak, áruikat a kassai piacokon értékesítették. 19 Északkelet-Magyarország piacain, vásárain és egyéb árucsere-alkalmain nemcsak szlovák—magyar interetnikus kapcsolatok teremtődtek. A szepességi cipszerek, a híres vászon-gyolcs-szövők, ugyanúgy részt vettek bennük, mint a már említett bolgárok. De nagy részük volt benne a lengyeleknek is, és nemcsak a borkereskedelem révén, mint gondolnánk, hanem majdnem minden anyagra, terményre és termékre nézve, amit közvetlenül vagy közvetve magyarok árusítottak Novy-Targ, Tarnow, Novy Sacz, Sanok, Rzeszow és nem utolsósorban Krakkó piacain, vásárain. Vagy azokra nézve, amiket lengyelek adtak el vagy vásároltak meg az általuk oly nagy szeretettel látogatott sárosi, bártfai, sztropkói, homonnai, eperjesi piacokon, vásárokon. De itt, ezen a területen alakultak ki a szomszédos ruszin, kárpátukrán lakosok révén magyar—rutén, — kárpátukrán interetnikus kapcsolatok is, főleg a nagybereznai vásár juh-gyapjú adás-vételéhez fűződőén. 2 ° 18. IMREH István: Az erdélyi manufaktúraipar munkásairól a 19. század első felében. CSETRI ElekIMREH István-BENKÖ Samu: Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről. Bukarest, 1956. 69. 19. BOROVSZKY Samu (szerk.): Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Budapest, 1896. 411. 20. DANKÓ Imre: Vándorlás és árucsere i. m. 267-271. - Vö.: BIELEK Anton: Obchod, priemysel a hospodárstvo v TrenJSianku. Slovenské pohi'ady 11. 1891. 78-83.; SZABÓ Endre: Ipar, kereskedelem és hitelügy (Gömörben).; BOROVSZKY Samu (szerk.): Gömör-Kishont vármegye. Budapest, év n. 253—285.; MATTER János: Trencsén megyei drótosaink. A csurgói ev. ref. főgymnázium értesítője. 1899.; CZIPPÉK János: Adatok a felvidéki „olejkárok" házaló gyógyszerárusok történetéhez. Néprajzi Értesítő VIII. 1907. 247-268.; SOMOGYI Manó: A hazai vándoriparés vándorkereskedés. Ünnepi dolgozatok a társadalomtudományok köréből Földes Bélának. Budapest, 1905. 194-249.; Martin SLÁVIK: Hospodárstvo, priemysel a obchod na Myjave. Myjava, 1911.; SZABÓ Oreszt: A magyar oroszokról. (Ruthének.) Nemzetiségi Ismertető Könyvtár. Budapest, 1915.; P. ZATKO: Domácka vyroba najmä na Slovensku a na Podkarpatskej Rusi. Bratislava, 1931.; FEKETE NAGY Antal: ASzepesség területi és társadalmi kialakulása. Budapest, 1934.; Ivan HOUDEK: Cehhovnictvo na Slovensku. Turcransky Sväti Martin, 1943.; Zoltán ÚJVÁRY: Slovak Itinerant Artisans in Hungarian Folk-Plays. Etimológia Slavica I. 1969. 143-156.; Anton SPIESZ: Remeslo na Slovensku v obdobi existencie cechov. Bratislava, 1972.; Miroslav A. HUSKA: Slovenski pltnici. 2ivot práca a kultúra slovenskych pltnikov. Martin, 1972.; PETIK Rezső: Hegyközi drótosok. Anna GYIVICS ANOVÁ-András KRUPA (red.): Národopis slovákov v Maáarska. Budapest, 1975. 165-186.; Emilia MARKOVÁ: Slovenské l'udové tkaniny. Bratislava, 1976.; Mária PRASLICKOVÁ: Zábojny spolok voStinárov v obci Ostrany. Gemer 3. Rimavska Sobota, 1978. 5-84.; Andrej POLONEC: Domácka a remeselná vyroba v oblasti myjakovkej pahorkatiny. Zbornik Slovenského Múzea LXXII. Etnográfia 19. Martin, 1978. 11-43.; Mária PRASLICKOVÁ: Brdárstvo a voltinárstvo v západom Gemeri. Ko&ce, 1979.; Jozef HROZIENC1K: TurSianski olejkári a Safranici. Bratislava, 1981.; Marta KOMOROVSKÁ: (Ürpáky v slovenskych muzeách. Bratislava, 1982. 21
