Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Örsi Julianna: Exogám házasságok mint az asszimilálódás mutatói

1. kép. Sajóvámos házassági kapcsolatai 1765-1810 között A18. század végén (1781-1800) 33,14% az endogámiája, a 19. század elején (1801—1820) 55,56%. A 19. század közepétől egyre inkább a nyitottság a jellemző e településre (1841-1850:36,36%, 1881-1890:25,93%). Némüeg módosítja a képet, hogy ebben az időszakban megnő azoknak az aránya, akik nem helyben születtek, de házasságkötésükkor velezdi lakosok. E beköltözők a 19. századközepén 5,2%-ot, néhány évtizeddel később 22,22%-ot jelentettek a házasságot kötők között. A lakóhely szerinti endogámia értéke tehát ennyivel magasabb a tiszta (szülőhely szerinti) endogámiánál. Sajóvelezd házasodási körzetébe szintén magyar református falvak tartoztak. Kivétel ez alól Dubicsány, melynek a múlt században magyar—ruszin népessége volt. E falu azonban csak a 19. század közepétől került szorosabb kapcsolatba Velezddel. A 18—19. 79