Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Örsi Julianna: Exogám házasságok mint az asszimilálódás mutatói

ÖRSI JULIANNA Exogám házasságok mint az asszimilálódás mutatói Borsod megyei falvak házassági kapcsolatai Az interetnikus kapcsolatok kutatóinak a recens kultúra elemeinek vagy egészének vizsgálata mellett a történeti fonásokat is szükséges tanulmányozniuk. A településtörténeti adatok és a házassági kapcsolatok feltárása nemcsak egy-egy település lakosságának eredetére, de a faluközösség stabilitására, a különböző etnikumok összeolvadási folyamatára is fényt derítenek. A lakosság eredete, összetétele és asszimilálódási foka befolyásolja kultúráját. Felismerve azt, hogy a demográfiai adatok feltárása milyen fontos a néprajzi vizsgálatok számára kezdtem bele az anyakönyvi kutatásokba immár egy évtizede.

1 Jelenleg a palóckutatás keretében Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 25 településének házassági kapcsolatait vizsgálom. Néhány fontos tanulmány már eddig is megjelent e területről. TÖRÖK Gábor a Börzsöny falvait vizsgálta, NEMESKÉRI János-WALTER Hubert a Bodrogköz településeit.

2 Ugyancsak NEMESKÉRI János Ivádról közölt tanulmányt.

3 LUKÁCS Ágnes Eger és Mezőtárkány, jómagam Mátraderecske adatait publikáltam.

4 MIZSER Lajos Cserépfalun, BAKÓ Ferenc a Tama-völgyben végzett ilyen irányú kutatásoicat.

5 A jelenleg folyó kutatásomból itt most három Borsod megyei falu — Sajóvámos, Sajóvelezd és Tardona — református házassági anyakönyvéből leszűrhető tanulságokat mutatom be. Bár a kiválasztás véletlenszerű, de a vizsgálat több felvetődő kérdésre választ ad. E települések ugyanis azon a területen fekszenek (Sajó-völgy), amely kulturális határnak látszik.

6 A felekezeti-vallási határ is itt húzódik. PALÁDI-KOVÁCS Attila az északi 1. E téma eddigi eredményeit, kutatási szintjét külön tanulmányban összegeztem. ÖRSI Julianna: Exogámia és endogámia Magyarországon a XVIII-XX. században. Demográfia, 1983. 572-597. 2. TÖRÖK Gábor: A Borzsony-vidék nyelvjárástörténetének települési háttere. Nyelvtudományi Értekezések 45. Budapest, (1964).; NEMESKÉRI János-WALTER Hubert: Demográfiai és populációgenetikai kutatások a Bodrogközben. Demográfia, 1966. 336-365. 3. NEMESKÉRI János: Az ivádi népesség rokonházasságairól. Demográfia, 1965.163-175. 4. LUKACS Ágnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása Archívum 4. Eger, (1975). 24-42.; ÖRSI Julianna: Házassági kapcsolatok szerepe az etnikai jegyek meghatározásában. Mátraderecske. Néprajzi Tanulmányok. Eger, 1978. 88-107. 5. MIZSER Lajos: A ragadványnevek néprajzi vonatkozásai Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. Miskolc, (1976). 82-89; BAKÓ Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései. Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól. Agria XVIII. Eger, (1981). 243-289. 6. Itt most csak SZABÓ L. családszervezetre vonatkozó adataira és DOBROSSY I.-FUGEDI M. kenderfeldolgozást bemutató munkájára utalok. SZABÓ László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál. Szolnok, 1968.; DOBROSSY István-FÜGEDI Márta: Etnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kenderfeldolgozás rostelőkészítő munkafolyamatában. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XVI. Miskolc, (1977). 269-293. 77