Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Kotics József: Interetnikus kapcsolatok a fakitermelés szókincsében

az ács-, illetve asztalos műszóban is nyilván az ismert kicsinyítőképzővel van dolgunk.

15 A finnugor szavak után időrendben előrehaladva a korai szláv átvételből származó pagony

16 (ez a vágásra kijelölt erdőrész megnevezése) alkotja a következő nyelvtörténeti réteget. Ez az első idegen eredetű szó a fakitermelés szókincsében, a kulturális kölcsönhatás korai, ma már pontosan fel nem deríthető emléke. A Bükk hegység falvaiban folyó fakitermelés szókincsében ezen túl számos idegen eredetű, szlovák és német átvételből származó szó található még. Minden ilyen esetben, amikor egy adott területen lejegyzett szókincsben több idegen eredetű elem található, vizsgálat alá kell vonni a terület településtörténetét, a lakosság eredetét, a nemzetiségi viszonyokat, az asszimilációt.

17 Ennek megfelelően a szlovák és a német terminológiák esetében előtérbe kerülnek a telepítéssel kapcsolatos kérdések. A XVIII. század előtt a Bükk hegység lakossága egységesen magyar volt. A diósgyőri koronauradalom ekkor szláv és német nyelvterületről szervezett telepítést hajt végre. A bükki huta és hámortelepülések ennek köszönhetik létüket. Ezenkívül az etnikai képen jelentős változást idézett elő a spontán népmozgás is.

18 A fakitermeléssel kapcsolatos szlovák terminológiák csak azokon a területeken kerültek feljegyzésre, ahol a szlovák eredetű lakosság megléte bizonyított. Ezért ezeket az adatokat nem tekinthetjük az interetnikus kapcsolatok kifejezőinek. Azokban a falvakban pedig ahol a betelepült szláv népelem nem volt jelentős számú, az asszimiláció korán bekövetkezett és a fakitermeléssel kapcsolatos szókincsben nem maradt a szláv eredetre utaló kifejezés. A szlovák telepesek egy régóta kialakult erdőgazdálkodást, fakitermelést találtak a Bükk hegységben, átvették az itt kialakult módszereket, munkaeszközöket. Ezért szlovák eredetű szavak csak kis számban találhatóak a fakitermelés szókincsében. Kimutathatóan hatással volt azonban a szlovák telepesek erdőkultúrája is az itt élő népesség erdőgazdálkodására. MÁDAI Gyula ilyen kulturális hatásnak tartja a kétrészes, a hosszú nehéz rönkök közelítéséhez használt lóval vontatott csuklós szánkót.

19 Valószínű15. HORVÁTH i.m. 20. 16. BÁRCZI Géza: Magyar szófejtő szótár. Budapest, 1941. 232.; KNIEZSA István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Budapest, 1974.

1. 371-372.; CZUCZOR Gergely-FOGARASI János: A magyar nyelv szótára. Pest-Budapest, 1867-1874. V. 11.;HEGYIi. m. 37.;DIWALD-WAGNERi.m. 17. UJVÁRY Zoltán: Az interetnikus kutatásokról Észak-Magyarország népi kultúrájának vizsgálatában. In: KUNT Ernő-SZABADFALVI József-VIGA Gyula (szerk.): Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 1984. 37-53.; GUNDA Béla: Néhány megjegyzés a szláv eredetű magyar gombanevekhez. Ethnographia LXXXVH. 228. 18. VERES László: A Bükk hegység üveghutái. Miskolc, 1978. 16.; VERES László: Adatok Borsod megye 18. század eleji újratelepítésének történetéhez. Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. Miskolc, 1978-79.; VERES László: Borsod megye etnikai arculatának változásai a 18. század első felében. In: KUNT Ernő-SZABADFALVI József-VIGA Gyula (szerk.): Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 1984. 30. 19. MÁDAI i. m. (1967). 70-71. 37