Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon : 2. kiegészítő kötet (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 16. Miskolc, 1965)

Kotics József: Interetnikus kapcsolatok a fakitermelés szókincsében

KOTICS JÓZSEF Interetnikus kapcsolatok a fakitermelés szókincsében Hazánk erdő borította vidékein a falvak népe éppúgy természetes közegnek tekintette a környező, évszakonként változó arculatú erdőket, mint a szántókat, a megművelt területeket. Az erdők a fakitermelésen túl is több szállal kapcsolódnak a népi gazdálkodás rendszeréhez. Elég itt csak az erdei legeltetésre, a lomb és a makk takarmányként való felhasználására, illetve a különböző bogyók és gombák gyűjtögetésére utalni. Az erdők a széles körű gazdasági hasznosításon kívül olyan formán is szerves részei a népéletnek, hogy számos monda, hiedelemtörténet fűződik bizonyos pontjaikhoz, s nemegyszer az erdő a színtere a mágikus gyógyító eljárásoknak. Mindezek ellenére az erdő néprajzi kutatása, a TAGÁNYI Károly által „erdészeti ethnographiának" nevezett

1 terület a magyar néprajzi kutatások viszonylag későn önállósult ága. Korábban az erdő néprajza címszó alá sorolható jelenségeket a klasszikus néprajzi felosztásnak megfelelően a gyűjtögetés körébe utalták. Az okleveles anyagok elemzése

2 és az uradalmak erdőgazdálkodásának feldolgozása

3 mellett újabban egyre nagyobb figyelem irányul a népi erdőkiélés különböző formái felé is.

4 Az utóbbi évtizedekben a Bakonyra

5 és az észak-magyarországi területekre vonatkozóan örvendetesen megszaporodtak a publikácók.

6 Ez utóbbiakat PETERCSÁK Tivadar nemrégen számba vette és a további kutatási feladatokat is felvázolta.

7 1. TAGÁNYI Károly: Magyar erdészeti oklevéltár I—III. Budapest, 1896. 2. CSŐRE Pál: A magyar erdőgazdálkodás története (középkor). Budapest, 1980. 3. SZILAS Géza-KOLOSSVÁRY Szabolcsné: A diósgyőri kincstári uradalom erdőgazdálkodása. In: KOLOSSVÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Budapest, 1975. 140-174. 4. HEGYI Imre: A népi erdőkiélés történeti formái. Budapest, 1980. 5. TÁLASI István: Adatok a Bakony erdei életéhez. Néprajzi Értesítő, XXXI. 153-154.; HEGYI i. m. 6. MÁDAI Gyula: Diósgyőri adatok a közös népi gazdálkodás és birtoklás módjához. Történelmi Évkönyv I. Miskolc, 125-143.; MÁDAI Gyula: A hagyományos paraszti erdőgazdálkodás kutatásának általános kérdései. In: MÁDAI Gyula (szerk.): Népi kultúra Borsodban. Miskolc, 1970. 30-38.; MÁDAI Gyula: Hagyományos fadöntés a Bükk hegység borsodi erdőiben. A Herman Ottó Múzeum Közleményei 9. 1971. 104-109.; É. KOVÁCS László: Erdei munkások életviszonyai Gömörszőlősön a XX. század első felében. In.: DOBROSSY István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. Miskolc, 1976. 143-157.; BOZÓ József: Bükkzsérci erdők. In.: ZUPKÓ Béla (szerk.): Népünk életéből Mezőkövesd, 1970. 95-109.; D. TÓTH Piroska: Népi erdőgazdálkodás Dédestapolcsány környékén. In.: MÁDAI Gyula (szerk.): Népi kultúra Borsodban. Miskolc, 1970. 30-38.; JÓSVAI Gizella: Az erdő haszonvétele Erdőhorvátiban. In: DOROSSY István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. Miskolc, 1976.159-169. 7. PETERCSÁK Tivadar: A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak-Magyarországon. Agria. Az egri Múzeum Évkönyve XIX. Eger, 1982-83. 375-393. 35